Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Mészáros Ágnes: Két orientális kép a győri Xántus János Múzeum gyűjteményében
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK fekete-fehér metszetéhez és a győri kép homogén színvilágéi akvarelljéhez képest a Libay-féle színes litográfián jól érzékelhetők a festésmaradványok az oszlopokon, s az egész épület rózsaszínes-narancssárgás színekben játszik. Kremer ehhez a képhez nem írt kísérőszöveget, azonban Libay az utazás ideje alatt vezetett német nyelvű privát naplójában a következő leírást adja a templomépületről (Siorbán Vilmos 1917-es fordításában): „Február 29-én. Tegnap éjjel megérkezénk Kumombos-ra. Ma reggel a hőmérséklet 10° volt. Plaidem dacára én elkényeztetett ember, bizony igen fáztam rajzolás közben. Mialatt a gróf vadászott, lerajzoltam a templomot, a mely hátul teljesen el van a homoktól temetve, elől a Capitol-ok az oszlopok egy részével még nincsenek eltemetve. Nagyszerű a látvány, a mit ezen egyiptomi-római építkezés eléggé épen maradt romjai nyújtanak. A Capitol-ok szépen vannak kidolgozva, még a szin is látható, a mivel ezek és egyes hieroglyphek festvék. Kék — a mi kissé zöldesnek látszik — és piros a domináló; gyönyörű látvány az egész mint kép a vízről nézve, honnan látszik az egyetlen épen maradt oszlop és nagy mennyiségű tégla törmelék, mely egész a vízig van terjedelmes területen elszórva.”25 (Libay 1917, 43.) Annak ellenére, hogy Libay ismerte a jelentősebb Egyiptommal foglalkozó utazási albumokat és beszámolókat — ugyanis a kötethez fűzött előszavában említi Champollion, Vivant-Denon, Prokesch von Osten, Lepsius és Wilkinson műveit —, képein nem fedezhető fel ezek közvetlen hatása, kizárólag a saját vizuális élményeit örökítette meg. A győri kép tehát nem utazás közben, a helyszínen festett ábrázolás, hanem egy korábban megjelent albumban található illusztráció alapján készült alkotás, annak ellenére, hogy az akvarelltechnika épp azt az illúziót kelti, mintha a kép alkotója nach Natur vetette volna papírra a látványt. Ez sem egyedülálló jelenség. Az osztrák Norbert Bittner (1786-1851) ugyanis, bár ő maga soha nem járt a Közel-Keleten, egészen pontosan meghatározható előképek — korábban kiadott utazási albumok és műemlék-felmérési rajzok — alapján 57 lapból álló, akvarell és tollrajz technikával festett Egyiptom, Núbia és Cyrenaika területén található ókori épületeket és romokat ábrázoló képsorozatot készített 1836-ban, amelyet Gregor Razumovszky grófnak dedikált. (Schwarzmeier 2012, 21-30.) Bittner építészeti capricciokat rajzolt tulajdonképpen, nem mindig követte hűségesen a mintát,26 hanem „feljavította” a látványt. Staffázs figurákkal, növényekkel egészítette ki a képeket, „renoválta” az épületeket és színpadszerű kompozícióba foglalta, hogy minél festőibb legyen a látvány. Képei Egyiptomot akarta vonzóvá tenni egy szélesebb közönség számára. Mivel a győri grafika se nem szignált, se nem datált, és a dokumentációban sem található erre vonatkozó adat, nem lenne kellően meglapozott bármilyen javaslattal előhozakodni az alkotó személyét illetően. Annyi azonban megállapítható, hogy a párhuzamos jelenségek figyelembe vételével a mű keletkezésének ideje a XIX. század harmadik negyedére tehető. Mindenesetre, ha valaha hasonló lapok — a feltételezett sorozat többi darabja — előkerülnek, már lényegesen többet lehet mondani a Kom Ombo templomát ábrázoló akvarellről is.