Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)

Tanulmányok - Csiszár Attila: Házioltárok, öltöztetett Mária-szobrok a Rábaközben

CSISZÁR ATTILA HÁZIOLTÁROK, ÖLTÖZTETETT MÁRIA SZOBROK A RÁBAKÖZBEN

A rábaközi parasztszoba berendezéséről a XVIII. század végétől, a paraszti hagyatéki leltárakból vannak adataink. A sarokpad, illetve a szegletében álló asztal fölötti falak képekkel való díszítése akkor már elterjedt szokás volt. A sarokban még elmaradhatatlan bútordarab volt a tálakkal és bokályokkal megrakott polc, a tálasfogas, az alatta levő falfelületen azonban képeket is szokás volt elhelyezni. 1767-ben a kapuvári Mezner János javainak összeírása alkalmával az alábbiakat írták össze: „Egy Boldogh Aszony képe papiros / Mater misericordia / Item hasonló / Egy Sz Nepomucenus és egy feszület vászonra írott / Egy kis kép feszülettel / Sz Jóseff képe”4

Ritkábban a képek pontos helyére is következtethetünk. Egy keltezetlen, de a XIX. század elejére tehető, ugyancsak kapuvári leltár a „szegletben” levő Máriaképet említ.5

A terepen végzett adatgyűjtések szerint a fából faragott, festett Mária-kegyszobor másolatok, szekrénykébe helyezve vagy anélkül, a XIX. század utolsó harmadában terjedtek el a Rábaközben, ám korántsem egyforma mértékben. A közgyűjteményekbe került példányok leíró kartonjának adatai, és az utóbbi években végzett kiegészítő gyűjtések szerint a Mária-szobor, és az azt magában foglaló házioltár e jellegzetes, Mária-háznak nevezett együttese Kapuváron igen gyakori volt, Csornán is sok háznál volt megtalálható, a legtöbb faluban azonban (pl. Osli, Szany, Vitnyéd, Hövej, Egyed) csak szórványosan fordult elő, vagy teljességgel ismeretlen volt.

3. kép

Mária-ház. Kapuvár, XIX. sz. második fele (NM 64.94.41.)

255