Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Perger Gyula: Méry Etel ismeretlen népköltési gyűjteménye
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK 10 Merényi László: Eredeti népmesék. I—II. kötet. Kiadja Heckenast Gusztáv. Pest, 1861., Sajóvölgyi eredeti népmesék. I—II. kötet. Heckenast Gusztáv, Pest 1862., Dunamelléki eredeti népmesék. I—II. kötet. Kiadja Heckenast Gusztáv, Pest 1863-1864. 11 Röszler (Rössler) István Győrött született 1848. szeptember 8-án. Édesapját — Röszler József sebészt — fiatalon elvesztette, így édesanyja, Teller Anna nevelte fel. Diákkorában Győrött a Teleky utca 135. szám alatt lakott. Jogi diplomájának megszerzése után szülővárosában lett tanár, majd 1874-ben Kassára nevezték ki rendes tanárnak; a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták. Szépirodalmi munkái vidéki és fővárosi lapokban jelentek meg, többnyire — a győri diákévekből továbbvitt — Elemér álnév alatt. 1895. december 29-én hunyt el Kassán. Megjelent műveiről bővebben Szinnyei 1906. 12 Mohi Pál 1848. január 17-én született Kapuváron, Mohi József tímármester nyolcadik gyermekeként. A gimnáziumot magántanulóként fejezte be, és —-a távoli rokon, Mohi Adolf székesegyházi apátkanonok által 1938-ban összeállított családfa tanúsága szerint — 1868-ban, fiatal kispapként halt meg. 13 alla=alja. Mohi Pál eredeti jegyzete. 14 Xántus János Múzeum. Történeti gyűjtemény. HD. Méry Etel anyaga. Négyoldalnyi levélpapíron, kézzel írva. A papír szárazpecsétjén koronás címer és a Viruljon a Hon felirat. 15 Holies Gyula 1848. május 18-án született a Somogy megyei Göllén. Édesapja — idősebb Holies Gyula — Mernyén volt kasznár. Holies mint győregyházmegyei növendékpap végezte a gimnáziumot. 16 Holies Gyula 1866-ban érettségizett. 17 Mellette zárójelben — ugyanazon kéz által — ceruzával írva: Somogyból. 18 Azonos tollal, a lejegyző betűivel, csillaggal jelzett lábjegyzet: Pataion, helység Somogy megyében. 19 Szegleti Antal 1845. április 20-án született Devecserben. A gimnázium anyakönyvi bejegyzése szerint özvegy édesanyja, Villax Borbála nevelte ugyanott. Az iskolában, mint kisszeminarista, győregyházmegyei papnövendék érettségizett. 20 „* E két utolsó verset vagyis sort megfordítva, elcserélve is dalolják.” A kézirat eredeti jegyzete. 21A lap alján az író jegyzete: „Folytatása köv. [étkezik]” 22 A lap alján az író jegyzete: „Devecseri népdalok.” 23 Ma Nagyalásony község Devecser mellett. 24 Méry Etel dossziéjában, hosszú ívpapíron. 25 Felcser 26 Üröm. 27 Meszely. 28 Bánóczy Gyula 1862. május 12-én született Győrött. Édesapja — Bánóczy János — elemi iskolai tanító volt a városban. Az iskolai anyakönyv bejegyzése szerint: „Az 10771/1874. sz. a. ápril 10-én kelt közoktatásügyi minist, [er] rendelete [alapján] Széchenyi féle 120 ftos ösztöndíjat nyert.” 1880-ban érettségizett, majd 1886-ban szerzett orvosi diplomát és műtőorvosi oklevelet Pesten. Győrbe költözött vissza, ahol iskolaorvosként dolgozott a főreál-, illetve az Állami Felsőbb Leányiskolában. 1895- ben kinevezték tisztiorvosnak, 1915-ben pedig országos közegészségügyi tanácsosi címet kapott. A Katolikus Autonómia főjegyzője, 1919-től pedig az Egyesült Keresztény Liga győri csoportjának elnöke. Számos könyvet írt a gyermekek ápolásával, egészséges nevelésével kapcsolatban. Győrött hunyt el, 1948. február 8-án. 29 Xántus János Múzeum. Történeti Gyűjtemény. HD. 96. dossziéban. A hátoldalán: „Kis-Péczről 78 8/VIII. Bánóczy VII. o. Ceruzával: [...] házról-házra járva s’ katonának beöltözve. Mint...” Méry gyűjteményében ez az egyetlen kézirat, mely a gimnázium régiségtárának leltárkönyvében is szerepel. „A győri szentbenedekrendi Czuczor Gergely kath. [olikus] gimnázium régiségtárának szerzeményi naplója. A gimn. [ázium] Értesítőjéből utólagosan rekonstruálva.” Lovas Elemér kézirata. Az 1879/80. tanév szerzeményei között, az alábbi bejegyzéssel: „Sz. Gergely Napra való Cantatio, köszöntés, Bánóczy Jenőtől.” 30 A győri főgymnázium önképző körének Jegyzőkönyve. 31A győri főgymnázium önképző körének jegyzőkönyve. 1865-66. 1. 32 Reménybimbók. A Győri Főgymnasiumi „Önképző-kör” szépirodalmi közlönye. XII. évfolyam. 1866. 33 Reménybimbók. XIV. évfolyam. 5. szám. 1868. 81-83. 34 Reménybimbók. XIV. évfolyam. 5. szám. 1868. 97. 35 Példaként érdemes megismerni e műfajból Dauscher Sándor két költeményét, melyek a ReménybimbókX II. évfolyamának 117-118. oldalán jelentek meg:
