Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK Rimánkodik: - a’ Török[ne]k a’ frigy lévén eszébe Szegény Juczit vissza lökte Pethe undok ölébe Halált inkább kiált a’ szűz Ölj meg engem átkozott szörnyeteg te fene állat Tigris fajból származott. [260.] Pethe dühös üldözési most szüntelen folyának a’ Kisasszony de nem hajlott szavára a’ bujának. Mennél jobban törekedett El nyomni a’jutalmat Mennél jobban fenekeden Használni a’ hatalmat Mennél jobban takargatta szennyét csalárd tettének mennél jobban kizelledte Tüzet vétkes szivének Annál jobban meg vetette Juczi ötét, ’s kerülte annál jobban utálta őt annál inkább gyűlölte. [261.] A’ szelídség, mellyel lányod Üldözését viselte álhatatos csendes lelke mellyel sorsát szívelte végtére a’ Törököt is Bámulásra ragadá ’S Pethe ellen véd oltalmát Esküvéssel fogadá. Illedt a’ szűz, ’s belsejébe öröm érzés lövelle Hálaadó kezeket ez Egekfelé emele. Jaj de rövid volt az öröm Keservekre vezetett Mert a’ Basa, Kellemibe maga belé szeretett. [262.] Pethét, ki hogy észre véve Ezt szemére vetette Zabolátlan ingerébe a’ Tömlöczbe vetette Ott sinlódik, most az álnok gonosz, csalfa, hitszegő Ott, ’s a’ basa boszujáró ’s a’ haláltól retteg ő. Szerelmével ez üldözi Pethe helyett lányodat Pogány bírja rabló jussal Csezneki a’ váradat. Én az éjjel a’ setétbe a’ várból úgy szöktem el Hozzátok sok veszélyek közt Félelmek köztt jártam el. [263.] Mint a’ csajkás, kit egy jó szív az örvényből ki kapott ’s a’ Tengerbe egy uj szélvész Fergeteg vissza csapott Úgy állott itt Györfi Lázár Érzései szivének az indulat marczangoló Kín özöni levének. E’ Kegyetlen történetnek Hire lelkét le verte a’ haragot, ’s boszuállást Hullámokra keverte. Szive, a’ melly Juczi eránt valódian érezett Ezen hírre el fásullva Keservessen vérezett. [264.] Ä fájdalom nagyságától mintha lelke menne ki El kábulva, el szorétva álla maga Csezneki. Mind a’ Hősek, kik jelen e Hir hallásán valának El rémülve megborzadva, Iszonyodva állának. Győrbe hamar szárnyra kapott E’ rémettő bal eset őre ifjú szélt beszélte Cseznek várót mi esett a’ vitézek, kik a’ virtus Zázlójával tártának Csezneki és Györfi mellett Boszu fegyvert fogának. 186
