Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Csesznek váráról. Adalékok a XIX. századi rege műfajtörténetéhez
ARRABONA 2012. 50/1. TANULMÁNYOK tárgyról szóló gondolatait is: „a Régiség még a legdurvább embert is érdekelni szokta [...] Lelkemnek ily megihletése szülte, a földi bajak elöl megszökhetett némelly óráimba, e jelenlévő Regéimet a Magyar Előidőből.” (Kisfaludy 1920,6.) Ez a múltba tekintés a XVIII-XIX. század fordulójának akaratához is igazodott. A gazdaság fejlődése, a társadalmi változások, az államhatalom korszerűsítésének igénye jelentős kulturális előrelépéshez vezetett, mely egyrészt abban csapódott le, hogy a hagyományos vallásos kultúra helyébe lépő világi műveltség lehetőséget teremtett a művészetek és tudományok közönségének szélesedésére, a rendszeres magyar sajtó és irodalmi folyóiratok megszületésére, a korábbi főúri és iskolai színjátszáson túllépő színházi élet fejlődésére, számos új tudomány, művészeti ág meghonosodására, valamint a modern irodalmi nyelv megteremtésére stb. Másrészt a korszakban hódított teret az értelmiség udvar elleni küzdelmének fegyvere, a nyelvi alapon nyugvó kulturális nemzetet és a nyelvi határokon túlnyúló politikai nemzetfogalmat hirdető nacionalizmus, mely—főként — az irodalom segítségével olyan tettekre akart sarkallni, mint a társadalmi reform, illetve biztosítani akarta a magyar nemzet helyét az európai nemzetek sorában. (Magyarország 2003,154-190.) A közösségtudat formálásának elemei között így került előtérbe a történetiség, a jelennel szembeni dicső és tragikus múlt hangsúlyozása, melyet a Kisfaludy regéit olvasók is igényeltek. Minden bizonnyal a költőnek ezért volt a korban akkora sikere és annyi követője, (Szajbély 1999, 437.) még ha a szakirodalomban helyenként egyszerű történeteit és jellemrajzait negatívumként ítélik is meg. (Heinrich 1981, 76-92.) Ezzel azonban még korántsem zárult le a műfaj pontos meghatározása, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni a Kisfaludy tollából született regék ismérveit sem. Ezeknek általános jellemzője, hogy a romantikus világkép múltba révedő vonásai miatt a történet általában a középkorban játszódik, melynek középpontjában szenvedélyes szerelem áll, a helyszín gyakran egy kolostor vagy vár, fontos a hazafiság, mellyel együtt előtérbe kerülnek a hazáért vívott harcok (Tóth 1926a, 211-213.), valamint nélkülözhetetlen szereplő a szerelmes pár, a kettejük közé álló udvarló és a lánynak vigasztalást nyújtó apa. (Szinnyei 1911, 88.) A következőkben egy eddig ismeretlen regéről olvashatunk, melynek írója Bodroghy Papp István, és Csernek vára című költeménye a győri Xántus János Múzeumban őrzött Faragószék című verseskötetében található. A Faragószék című verseskötet A győri Xántus János Múzeum helytörténeti gyűjteményében a HD.68.1.1 jelzet alatt egy 21x14,2x3,8 cm nagyságú verseskötet található, mely vétel útján került az intézménybe.1 Az írója Bodroghy Papp Istvánként2 tüntette fel magát, és Faragószék címmel illette a 364 oldalnyi terjedelmű, kézzel írott, magyar nyelvű könyvét, „mellyen néhány üres óráit meg vonókésezte”. A versgyűjtemény több kötetes munkának készülhetett, hiszen a címlapon és a könyv gerincén az alkotó fel166
