Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
SZALAI ATTILA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRBEN 1922-1925 KÖZÖTT zös célért: a demokrácia kivívásáért, a szabadságért, a kenyér jogáért való küzdelemben nem lesz köztünk pártkülönbség.” (Népszava 1925. márc. 17.) Egy hét alatt eldőlt, hogy az időközi választáson három jelölt fog indulni. A Polgári Párt dr. Németh Károlyt, a KGSZP Bárczy Dezsőt, míg a 48-as Függetlenségi és Kossuth Párt a szociáldemokraták által is támogatott dr. Vámbéry Rusztemet indította. A kampány és a programok Az idő rövidsége miatt intenzív kampány folyt a kerületben. Mindegyik aspiráns március 22-én (vasárnap) tartotta első nagygyűlését, s ismertette programját. Németh Károly a Lloydban, Bárczy Dezső a Katolikus Körben, Vámbéry Rusztem pedig a Petőfi téren. (GyH 1925. márc. 24.; DH 1925. márc. 24.; GyÚ 1925. márc. 23.) Németh Károly programja nem sokat változott két év alatt. A gazdasági élet talpra állítását hangsúlyozta, amelyhez külföldi kölcsönre van szükség. (GyH 1925. márc. 25.) Becsületes demokráciát, jogrendet és vagyonbiztonságot követelt. Fontosnak tartotta a kereskedelem támogatását, a forgalmi adó csökkentését, az ipartörvény módosítását, a tisztviselők sorsának a javítását. Szociálpolitikai reformokat, nyugdíjemelést, a rokkantak, özvegyek és hadiárvák segítését sürgette. Programja megvalósítását továbbra is Tisza István liberális szellemiségében kívánta megvalósítani, amely garanciája lehet Nagy-Magyarország visszaállításának is. (GyH 1925. márc. 25.) Bárczy Dezső legitimista alapú programjában gazdasági rendet, adócsökkentést, a kisiparosok és kisegzisztenciák védelmét és kamatcsökkentést követelt. (DH 1925. márc. 24.) Programjának volt egy nagyon érdekes és figyelemreméltó gondolata: egy kis-dunai vízierőmű létesítésével kívánta megindítani a munkát a volt ágyúgyárban. (DH 1925. márc. 24.; GyH 1925. márc. 25.) A gyűlésen felszólaló Ernszt Sándor elutasította Tisza liberalizmusát és Vázsonyi demokráciáját, az egységes keresztény-nemzeti kultúra megteremtését hangsúlyozta, s nemet mondott a numerus clausus eltörlésére. (DH 1925. márc. 24.) Megállapítható, hogy a két esélyes induló gazdasági, adó- és pénzügyi elképzelései, valamint társadalompolitikai javaslatai között nem volt érdemi különbség. Mindketten fő feladatuknak tartották a város iparos- és kereskedőrétegének a támogatását, új munkahelyek létesítését, olcsóbb hiteleket, szociálpolitikai reformok bevezetését. Bárczy ezeket a célokat keresztény-nemzeti szellemben, Németh pedig Tisza István liberalizmusának feltámasztásával kívánta megvalósítani. Jól érzékelhető különbség volt közöttük abban, hogy Németh Károly elutasította a numerus clausust, míg Bárczy Dezső kitartott mellette. Bárczy esélyeit nagyban rontotta, hogy pár nappal a választás előtt Darányi Kálmán főispán ismét megerősítette: „Bárczy Dezső sem a kormány, sem az Egységes Párt jelöltje, támogatására Bethlen István semmiféle utasítást nem adott”. (GyH 1925. márc. 25.) Ezt viszont Némethék természetesen úgy értelmezték, hogy a miniszterelnök és a főispán is őket támogatja. (GyH 1925. márc. 29.) 157
