Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Szalai Attila: Nemzetgyűlési választások Győrben 1922-1925 között
SZÁL AI ATTILA NEMZETGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK GYŐRBEN 1922-1925 KÖZÖTT 1922. febr. 24.) Egy rövid ideig még az is elképzelhető volt, hogy mindkét keresztény párt állít jelöltet. A Haller-párti keresztényszocialisták február végén felajánlották a jelöltséget a városban nagy tiszteletnek örvendő dr. Boros Alán főgimnáziumi igazgatónak, aki a felkérést március 9-én elfogadta, bár voltak, aki felvetették, hogy a keresztény egység megőrzése és a biztos győzelem érdekében Darányi Kálmán főispánt kellene indítani. (GyH 1922. márc. 10., GyFÚ 1922. ápr. 2.) A politikai helyzetet tovább bonyolította, hogy a kerület liberális polgársága nem nyugodott bele a pártvezetőség azon döntésébe, hogy lemondott a mandátumról. Felkérték a győri születésű Pereszlényi Zoltán belügyminiszteri tanácsost az indulásra, aki ezt pártonkívüli programmal elfogadta. (GyH 1922. máj. 4.) Miután február 27-én az Apolló moziban megalakult az Egységes Párt győri csoportja is, amely bízva a miniszterelnök támogatásában, Kutas János gazdasági felügyelő személyében szintén állított jelöltet, várható volt, hogy a kerületben nagyon éles küzdelem lesz. (GyH 1922. febr. 28.) A meghatározó politikai erők közül utolsóként a győri szociáldemokraták kezdték a szervezőmunkát. Március 4-én, a Homokgödörszeren levő szakszervezeti helyiségben Miákits Ferenc még arról beszélt, hogy egyelőre nem született döntés a választásokon történő részvételről, de „készülni kell”. (GyH 1922. márc. 7.) Miután az MSZDP vezetősége március 21 -én az indulás mellett tette le voksát, sorra alakultak meg a városban szociáldemokrata párt helyi szervezetei. (Népszava 1922. márc. 28., ápr. 6.) Arról azonban sokáig nem született döntés, hogy kik lesznek a párt képviselőjelöltjei. Az MSZDP választmánya április 25-én határozott úgy, hogy Győr második kerületében Miákits Ferencet, a Huszár-kormány egykori kereskedelmi államtitkárát indítja, az elsőben viszont nem lesz jelöltjük. (Népszava 1922. ápr. 26.) A párt stratégiailag jó, taktikailag vitatható döntést hozott. Mivel az első kerületben esélytelenek voltak, így erőiket a második kerületre tudták koncentrálni, viszont a választások várható második fordulójában némi alkupozíciót biztosíthatott volna, ha a Belvárosban is van indulójuk.3 Végül is a város második kerületében négyen szálltak harcba a mandátumért, de Kutas János, az Egységes Párt jelöltje nem tudta összegyűjteni a megfelelő számú ajánlást, így viszszalépett, s híveit Pereszlényi Zoltán támogatására szólította fel. (GyH 1922. máj. 28.) Az nyilvánvaló volt, hogy a függeüen jelöltek csak a mérleg nyelvének szerepét tölthetik be mindkét körzetben: az első kerület mandátuma dr. Hegyeshalmy Lajos és dr. Németh Károly, míg a másodiké dr. Boros Alán és Miákits Ferenc között fog eldőlni. A kampány és a programok Az 1922-es nemzetgyűlési választási kampány az egész korszakban a legintenzívebb és legmozgalmasabb volt, hisz mindkét választókerületben többen indultak, s kiélezett küzdelemre, valamint második fordulóra lehetett számítani. A dualizmus korát idéző kampányrendezvényeken nagyon sokan vettek részt és a különböző városrészek kortesnótáktól voltak hangosak: 137
