Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Németh Ildikó: Kényszerpályán - Reflexiók Wurditsh Antal soproni tanügyi népbiztos Tanácsköztársaság alatti működéséről a Győri Egyházmegye fegyelmi tanácsa előtt lefolytatott fegyelmi tárgyalás kapcsán
NÉMETH ILDIKÓ KÉNYSZERPÁLYÁN rendelet pedig Wurditsch saját kezű aláírásával van ellátva. Legalább ekkora súllyal esett latba a válóper is, mely egy katolikus tanító esetében, akinek a jó erkölcs megtartásával példát kellene mutatnia, nem elfogadható.48 1920. július 16-án kelt Wurditsch Antal utolsó részletes, írásbeli vallomása, amelyben egy utolsó kísérletet tett, hogy elmagyarázza ügyét, immár a püspöki szentszékhez, mint II. fokú fegyelmi bírósághoz fordulva. 1920. szeptember 20-án a püspöki szentszék is állásából való elmozdításra ítélte a kommunista rendszer támogatásárért.49 Palásti Kálmán tanfelügyelő még tett egy kísérletet — nem annyira Wurditsch Antal „megmentése”, mint inkább kedvezőbb kondíciók kiharcolása végett: ekkor már egyértelműen csak a nyugdíjaztatás jelenthetett volna Wurditsch számára kedvező megoldást. Palásti 1920. október 8-án levélben fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Kérte, hogy Sopron szabad királyi város Közigazgatási Bizottsága útján rendeljen el új fegyelmi vizsgálatot, mivel az I. fokú egyházi ítélet ellen beadott fellebbezésben említett tanúkat nem hallgatták ki, pedig Wurditsch „a kir. ügyészség az ellene lefolytatott nyomozás eredménye alapján bűnügyi eljárást beszüntető végzést kapott”.50 Wurditsch azonban ekkorra már valószínűleg végleg belefáradt abba, hogy igazságot szerezzen magának. Ebben az időben már véglegesen Ausztriába távozott. 1921. október 21-én volt leánya esküvője Sopronban, akivel jó viszonyban volt, és akivel tartotta a családi kapcsolatot: feltehető, hogy az esküvőre visszatért. Wurditsch Jozefa a tőzeggyármajori (ma Fertőd része) igazgató fiához, Balkay Jenő nyugalmazott tüzér főhadnagyhoz ment feleségül, az ifjú pár Sopronban a Mező utcában bérelt lakást.51 Időközben a történelem újabb eseményei hagyták nyomukat a városon, az 1920. évi trianoni békeszerződés után 1921. december 14-én került sor a soproni népszavazásra. A közoktatási miniszter még a népszavazást megelőzően, 1921. december 2- án utasította Sopron város Közigazgatási Bizottságát — „mivel a fegyelmi eljárás a tényállást nem tisztázta oly mértékben, hogy a jelzett súlyos ítélet megnyugvással tudomásul vehető volna” —, hogy a fegyelmi vizsgálatot a világi hatóság folytassa le újra. Wurditsch a polgármesteri hivatal számára ismeretlen helyen tartózkodott, így lányán keresztül üzentek neki 1922. január hó 18-án.52 Szerepel az iratanyagban egy levél, melyet Wurditsch Thurner Mihály53 polgármesternek írt, 1922. július 26-án. (2 kép) Ebben megköszönte az újabb vizsgálatot, de már nem kívánt „közelebb meg nem jelölhető okból” személyesen megjelenni, annál is inkább mivel újabb adatokat ártatlansága igazolására nem tudott adni.54 Egyben állásáról is lemondott. Mindezt a Közigazgatási Bizottság 1922. évi augusztus 10-i ülésén vette tudomásul és az ügyet az alábbi határozattal lezárta: „minthogy Wurdits [sic!] Antal tanító azáltal, hogy mielőtt ellene a fegyelmi tárgyalás befejeződött volna megszállott területre távozott, idegen államban állást vállalt, tehát hazafiatlanságát újból beigazolta és így már ezért is meg kellett volna őt 127
