Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 50/1. (Győr, 2012)
Tanulmányok - Németh Ildikó: Kényszerpályán - Reflexiók Wurditsh Antal soproni tanügyi népbiztos Tanácsköztársaság alatti működéséről a Győri Egyházmegye fegyelmi tanácsa előtt lefolytatott fegyelmi tárgyalás kapcsán
, Németh Ildikó KÉNYSZERPÁLYÁN Reflexiók Wurditsch Antal soproni tanügyi népbiztos Tanácsköztársaság alatti működéséről a Győri Egyházmegye fegyelmi tanácsa előtt lefolytatott fegyelmi tárgyalása kapcsán Valamennyien hallottunk iskolai tanulmányaink során a „dicsőséges 133 napról” — ahogy a Tanácsköztársaságot évtizedeken keresztül aposztrofálták a történelemkönyvek. A proletárdiktatúra időszakát egyértelműen pozitívan írták le ezek a művek, a vezetők hősök voltak, az ellenállást tanúsítók pedig „nem értették meg az idők szavát”. Lassan száz év távlatából immár lehetőségünk van a történtek objektívabb vizsgálatára, amelyre lehetőséget nyújtanak a Tanácsköztársaság történeti adatainak gyűjtésére szervezett Országos Bizottság mára már feledésbe merült iratai. 1919. december 15-én Budapesten, a Központi Városházán tartották a Tanácsköztársaság eseményeit összegezni és az utókor számára megőrizni hivatott bizottság alakuló ülését, ahol szinte valamennyi minisztérium és fontos hatóság képviseltette magát. A belügyminiszter 380/1920. B. M. számú körrendeletében értesítette a városi és vármegyei törvényhatóságokat, hogy „a minisztertanács méltányolva annak fontosságát, hogy az elmúlt bolseviki rémuralom (u. n. proletárdiktatúra) története minden vonatkozásban kiderítve annak idején hiteles adatok alapján írassák meg és e gyászos emlékű mozgalom social politikai tanulságai a magyar nemzet consolidatioja és jövőjének biztosítása érdekében értékesíttessenek, az 1919. évi szeptember 18.-án tartott ülésében előterjesztésemre, a történetének megírásához szükséges minden irányban kiterjedő adatgyűjtés megszervezését kormányfeladatnak nyilvánította és ezen munkálatoknak az általa elfogadott irányelvek szerint való megindítására és végrehajtására engem hatalmazott fel.”1 Az utókor hasznára szánt gyűjtőmunkát Dr. Csánki Dezső2 főlevéltáros, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója koordinálta, Sopronban pedig Dr. Házi Jenő3 főlevéltáros gyűjtötte a közintézmények vezetőitől bekért néhány oldalas visszaemlékezéseket, beszámolókat. A bizottság munkája önmagában is külön tanulmányt érdemelne, itt azonban csak a tanintézetek — szám szerint nyolc iskolafenntartó és igazgató —jelentéseire szeretnék kitérni. Az intézményvezetők a polgármesteri hivatalnak, vagy közvetlenül Dr. Házi Jenő főlevéltárosnak küldték meg beszámolóikat.4 Valamennyi jelentésben előkerül Wurditsch5 Antal római katolikus elemi iskolai tanár neve, aki a közös emlékezet szerint leszedette a kereszteket a tantermek faláról. A Tanácsköztársaságról szóló későbbi feldolgozások — ha ebben a minőségében megemlítették a nevét — magától értetődő természetességgel kommunistaként könyvelték el. Van azonban egy bejegyzés, méghozzá épp az őt is foglalkoztató r. kát. fiúiskolák jelentésében, amely a helyzet bonyolultságára utalva jelentősen árnyalja a Kellner-hívő6 kommunista képét. Skerlán Gyula7 katolikus ta-NÉMETH ILDIKÓ __________________________________________________________KÉNYSZERPÁLYÁN 119
