Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)

Tanulmányok - Nemesné Matus Zsanett: Két országgyűlési gúnyvers a győri Egyházmegyei Levéltárból

ARRABONA 2011. 49/2.

TANULMÁNYOK

Guiseppe Mazzinivel még a Deutscher Volksverein elnökeként került kapcsolatba, és 1833 elejétől letartóztatásáig folytattak tárgyalásokat. (Schieder 1963, 24., 136.)

11 Az országgyűlés ideje alatt más vers is bizakodott Wesselényi Miklósban és Széchenyi Istvánban: „Mert ha minden a Széchenyi / Bátor s erős Wesselényi / Nyomdokait követnék, / Hidd el, ellentmondást nem tennék. /... / Édes hazám szegény népe, / Most nyugodjál meg békével, / Széchenyi s Károly képe / Oltalmaz Wesselényivel;...” (Thallóczy 1886, 559.)

12 Károlyi György Széchenyihez és Wesselényihez hasonlóan — akikkel legtöbbször együtt említik (lásd 11. jegyzet) — szintén dicséretben részesül más gúnyversekben is.

13 A családból több személy is bekapcsolódott a politikába: Manó, Gyula és Károly, azonban csak a vers megírása után. Az első két személy az 1847/48-as országgyűlésen jelent meg vármegyei követként, Károly pedig az 1839-es és 1844-es országgyűlésen vett részt ellenzéki tagként. (Nagy 1857, 39.) Azonban nem szabad elfeledkezni Andrássy Józsefről sem, akit Esztergom Vármegye második követeként küldtek az 1832/36-os diétára. Éppenséggel őt is lehetne érteni az Andrássy név alatt, azonban az író politikai beállítódását figyelembe véve József kizárható, hiszen udvarhű volt, (Kölcsey 2000, 389-390.; Kossuth 1948, 81.) és a korabeli versekben negatív színben tűnik fel. Például: „Andrásy = Esztergom / Szerencsétlen egyház szolga / Végy csengetőt kezedbe / Úgy is csak arra születtél/ S’jobb előbb állani be.” (Harsányi 1922, 102.)

14 Andrássy Györgyről más korabeli gúnyversekben is lehet olvasni. „Közbizalom! haj be szép szó! / A hős magvat tisztelem / És imádom! — érdemeit / S lelkességét kedvelem.” (Thallóczy 1886, 392.) Egy másikban: „Gróf Andrássy s a Pázmándy, / Marczibányi s a kis Beöthy / Hazánk igaz védangyali...” (Thallóczy 1886, 560.)

15 Id. Báró Eötvös Ignác (1763-1838): 1824-ben Abaúj Vármegye főispánja és főpohárnok. (Nagy 1858, 51-52.; MNL VII., 348-349.) Kölcsey és Kossuth többször név nélkül, főpohárnoki tisztségére utalva említik: „A pohárnok, egyike az 1825-diki országgyűlésen elátkozott királyi biztosoknak, már öreg, s apróságos fecsegésekre hajlandó ur, természetesen elölülői tekintetet fentartani sem erővel, sem komolysággal, sem érdemmel nem bír.... a hosszú életű báró Eötves...” (Kölcsey 2000, 212.) „Főpohárnok (Eötvös)”. (Kossuth 1948,120.)

Ifj. Báró Eötvös Ignác (1813-1871): 1826-tól Sáros megye főispáni helytartója, 1830-ban udvari kancellár és belső titkos tanácsos, 1836 és 1841 között főtárnokmesteri címet kap. (MNL VII., 349.) Mivel a család Bereg megyéből származott, ezért a következő vers rájuk vonatkozhat: „Öetvös = Bereg / Alig hihető hogy a’jó / Elnémuljon ennyire.” (Harsányi 1922, 103.)

16 A gróf más műben is szerepel: „De mikor a gaz Czirákyt, / Luskodyt, s sima Reviczkyt/ (Kik keresztekért akarnak / Sírt készítni a magyarnak) / Látom, s több más ily fattyait, / A pokolnak sajátjait: / Nem lehet, hogy jó Istenem / Vésztőkért mindig ne kérjem.” (Thallóczy 1886, 559.)

17 Vay Ábrahám hivatali pályáját Borsod Vármegye alispánjaként kezdte, és elsőként 1825-ben vett részt országgyűlésen, ugyanezen megye követeként. 1830-tól 1834-ig Bereg megye főispáni helytartója, majd 1834 és 1848 között Máramaros megye főispánja. (Nagy 1865, 104.) Több vers is bizonyítja, hogy Vayt a grófi cím megszerzése miatt hűtlennek tartották: „Vay = Szabolts / Szólna, ha bár mint tettetés / Honnfiságát nem hiszem.” (Harsányi 1922, 103.) „Ti Komlósy s Füzesséry, / Echói Ábrahámnak; / Mit gondoltok? Ti bolondok, / Hisz ti csak lovai vagytok / A nálatok huncfutabbnak, / A Vaji nevet tagadtnak...” (Thallóczy 1886, 560.)

18 Az 1791. évi XXVI. te. a reverzálist határozza meg. Eszerint a római katolikus apától nemzett gyermekeknek mind római katolikusoknak kell lenniük, míg a nem római katolikus apától és római katolikus anyától származók közül a lányoknak anyjuk vallását kell követniük, a fiúk pedig apjuk vagy anyjuk vallását is követhetik. A vegyes házasságok megkötésének joga pedig a római katolikus papot illeti. (Zoványi 1977, 505-506.)

19 A Felsőbüki Nagy család levéltárában 3 levél található, melyet Borsiczky István intézett a Sopron megyei követhez. E levelekben a Trencsén megyei követ pozitívan nyilatkozik Nagy Pálról. Az első levélben, 1827. július 21-én Borsiczky arról számolt be Felsőbüki Nagy Pálnak, hogy vármegyéjében egy bizonyos Benyovszky Vendel esküdtet a Herceg Károly Lovas Katonaságból néhány katona megállította, majd leszállították kocsijáról és pofon vágták. Borsiczky Felsőbüki segítségét kéri abban, hogy az esküdt elégtételt nyerhessen. A levél végén a Trencsén megyei követ dicséri barátját: „Édes Palikám. .. a szegény elnyomót Nemességnek Pártfogójához... folyamodunk,... nem tsak a nemesség, de egyszersmind az egész Nemzet becsületét meg sértve látván, ennek helyre állása veget mindent el fogsz követni...” (GyMSMSL XIII. 11., 12. d.) 1840. január 29-én Borsiczky kéri Nagyot, hogy szerezzen egy tiszttartónak állást. A levélben a trencséni férfi ismét pozitívan nyilatkozik Felsőbükiről: „... Ösmervénjó szivedet és Nemes lelkedet...” (GyMSMSL XIII. 11., 12. d.)

90