Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Dominkovits Péter: Fejedelmi fogyasztás. I. Ferendinánd az 1553. évi soproni országgyűlésen, a városi számadáskönyv tükrében (Adatközlés)
DOMINKOVITS PÉTER FEJEDELMI FOGYASZTÁS ... 1553-ban egyértelműen ő volt a város leggazdagabb adófizetőinek egyike.9 Személye és háza fontosságát érzékelteti: 1553. március 26-án, vasárnap, (sonntagvor dem Faschanng tag) nála éjszakázott a nyitrai püspök több más úrral együtt, miközben őfelségéhez utaztak, Grazba.10 Miképpen Kaufmannak mészárszéke, mészáros érdekeltségei voltak (mészároslegénye ismert), az 1548-1553 között belső tanács tagjaként ismert Leonhard Fleischacker is a város vagyonos, városvezetői elitjébe tartozott.11 Az uralkodó, két fia és udvartartásuk számára elszámolt borok egy része a városi tanács pincéjéből származott, de jelentős részüket a város vallásos társulatai, kézműipari szervezetei biztosították. így I. Ferdinánd asztalára is több szőlőingatlannal rendelkező vallásos társulástól, illetve céhtől érkezett bor. Az előbbiek egyik legjelentősebbike az 1455-től ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony Társulata (Zech Marié Rainigung) volt, de hasonlóképpen jelentős szerepet vitt a Szentlélek Társulás is, miképpen a korszak táplálkozásában nagy szerepet játszó halász céh is, amely egyébként vallásos társulattal is rendelkezett (Szent Katalin céh). A legjelentősebb bormennyiséget adó Animarum mögött minden bizonnyal az 1429-től már működő, a város polgárai által adományokkal jól ellátott, „Tisztítóhelyen szenvedő lelkek céhe” (fraternitas omnium fidelium animarum / allerglaubigen seelen zech) állhatott. Mindkét főherceg borellátásában szerepet játszott a városi tanács pincéje, de míg Miksa főhercegnek a mészárosok és a cipészek céhe, úgy Károly főherceg számára pedig az a Szent Anna céh biztosította még a bort, amely mögött a szabó céh húzódott meg. (Házi 1939, 297-299., 301-302.) Míg az uralkodó, I. Ferdinánd nevére 62 %, Miksa főherceg nevén 46 3A, és fivére, Károly főhercegén 30 csöbör bort jegyeztek a számadáskönyvbe. Az uralkodó és két fia, illetve udvartartásuk számára jelzett, összesen 139 ’/2 soproni csöbör bor 174,375 soproni akót tett ki, ami 12.293,437 liter lehetett.12 Csupán az összevetés kedvéért: a város 1552. évi bortized-jegyzéke szerint a belváros (914 akó) és a külváros (1543 akó 2/4) szőlőbirtokosainak tizedbora a megelőző évben összesen 2455,5 akót tett ki.13 Mind a szőlődézsma-jegyzék, mind az uralkodó ellátásával kapcsolatban keletkezett forrás a vallásos és iparűző céhek vagyonára, különösen szőlőbirtokaira hívják fel a figyelmet. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az 1553. évi jelentős kiadások ellenére (pl. diéta, spanyol zsoldosok külvárosi szállásolása és ellátása, Egerbe menő hadisegély) a tárgyévben a városi háztartás jelentős aktívummal zárt, melyhez hozzájárulhatott Zsigmond Ágost lengyel király borkereskedőjének, Hans Kroppernek a diéta idejében lefolytatott (1553. május 3.) 22 hordós, 644 talléros, városi pincéből történt borvásárlása is. A só eladásokat is beszámítva az összes bevétel 5142 ti 12 d 1 h volt, míg kiadás 4524 ti, 6 ß 18 d-t tett ki, azaz az aktívum meghaladta az 587 tallért.14 51
