Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Nemes Gábor: "…a mikor az korcsmának ideie let utolna" A győri káptalan újvárosi borkimérése a XVII. században
NEMES GÁBOR „...A MIKOR AZ KORCSMÁNAK IDEIE LET UOLNA” Pataházán, a püspök Szigetben és Révfaluban, a káptalan pedig Újvárosban és a már említett Mária Magdolna-napi vásáron szabadon gyakorolhatta az educillatiot.26 A források tanúsága szerint a kérdés itt még nem jutott maradéktalanul nyugvópontra, a káptalan és a püspökök érezhetően tovább szerették volna gyarapítani megszerzett jogaikat, de az így kialakult erőegyensúly jó ideig tartósnak bizonyult.27 Ha áttekintjük az újvárosi bormérést bérlők listáját, akkor érdekes kép rajzolódik ki. Szembetűnően gyakran jelennek meg a városi és a vármegyei elit tagjai. Szakony János Győr város bírája és Győr vármegye szolgabírája volt, Farkas András és Csepelény Ferenc a vármegye jegyzői, majd alispánjai lettek, Lakócsy Gáspár és Szőnyi Márton Győr város bírói tisztje mellett vármegyei szolgabírói megbízatást is vállaltak.28 A listán ezenkívül számos győri polgárt is találunk: a bormérése előtt nemrég győri polgárságot nyert kőművest, Hoffer Sebestyént (Bedy 1941, 184.), vagy a tetemes összeg kifizetésére helyenként egymással szövetkező Landovics Jánost, Barbély Mártont,29 Hader Illést,30 Gönczöl Istvánt, Nyirő Mihályt, Szabó Miklóst és Iványos Andrást.31 Emellett kisebb számban előfordulnak kanonokok is: egyszer Nyéki Vörös Mátyás (Bedy 1938, 405-407, MaMül 2008 VII. 250-251.), másszor Mattkovics Mihály pápóci prépost (Bedy 1938, 426-427.) bérelte a jövedelmező italmérést. A hosszú évekig zavartalan „üzletben” a győri élésmester, Johann Haas von Hochburg nyakassága okozott gondokat.32 Mivel 1672-ben nem ő, hanem a győri fürdőmester vette bérbe, bosszúból komoly erődemonstrációt tartott, és megkérdőjelezte a kanonokok bormérési jogát. A káptalan panaszára33 több fórumon is vizsgálat indult. Először Győr megye és Győr város tartott vizsgálatot, melyben megállapították, hogy a kéthavi borkimérés Újvárosban „emberemlékezet óta” a káptalant illeti meg.34 Az uralkodó, I. Lipót a csornai konventet bízta meg, hogy tartson vizsgálatot arról, hogy a káptalant Újvárosban megilleti-e a bormérés, azt bérbe szokta-e adni, és az élésmester vagy valaki más tiltakozott-e már ez ellen.35 A június 18-án lefolyt vizsgálaton — mely előtt a Magyar Királyi Kamara saját processzusában már a káptalannak adott igazat36 — meghallgatott 41 tanú között számos neves személy szerepelt, például Esterházy János győri vicegenerális, Orsich János lovas főhadnagy, Gencsi Egyed pannonhalmi főapát — aki alsóbb iskoláit Újvárosban végezte —, Szőnyi Márton, Győr megye szolgabírája és Győr város bírája, Lakócsy Gáspár és Sebessy Márton, egykori szolgabírák. A többi meghallgatott között katonákat, győri és újvárosi lakosokat találunk. A tanúk abban teljes mértékben egyetértettek, hogy Újvárosban a káptalant illeti a bormérés joga, és eddig az, aki bérbe akarta venni, meg is kapta az árendát. Sőt több olyan személyt is megkérdeztek, aki maga is bérelte azt, így pl. Szőnyi Mártont, Lakócsy Gáspárt, Nyirő Mihály győri polgárt és Semberger Mihály Győr me35
