Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Recenziók
1 _ ARRABONA 2011.49/2. RECENZIÓK Amúgy valójában két részből áll a kötet. A kísérőfüzet Sopron város történeti helyrajzáról szóló tanulmányokat tartalmaz. Jankó Ferenc és Kücsán József a természeti adottságokat ismerteti elsőként, Szende Katalin a magyar honfoglalás előtti településnyomokat, majd a településszerkezet és topográfia alakulását követi nyomon a XVII. század végéig, Kücsán József pedig az 1700-1850 közti időszakot, végül Jankó Ferenc a településmorfológia napjainkig tartó alakulását mutatja be. A tanulmányokhoz csatlakoznak a térképtáblákhoz fűzött kommentárok (Goda Károly illetve Dávid Ferenc tollából), a történeti topográfiai adattár (26 címszóval a nevektől, jogállástól, birtokviszonyoktól az utcákon, egyházakon, temetőkön át a bányákig, halastavakig, malmokig) és a bőséges bibliográfia. A térképtáblákat három sorozatra tagolva tanulmányozhatjuk (általános illetve tematikus térképek és a régi térképek-látképek reprodukciói). Újításnak számít, hogy a fejlődési fázisok térképeit nem egyetlen lapon, hanem (elektronikus úton persze egymásra helyezhető) külön 1:10 000-es méretarányú térképeken közük. Mindezek a térképek kihagyhatatlanok lesznek Sopron város történetének további kutatásából! Recenzens képzettségénél és (nem utolsó sorban) soproni működésének jellegénél fogva elsősorban a szöveges részhez fűzhet kommentárt, annak is csak a késő római- és népvándorláskorral, illetve koraközépkorral foglalkozó szakaszát kritizálhatja. Ami a térképeket illeti, Holl Imre hívta fel a figyelmet recenziójában1 egyebek mellett arra, hogy a térképek színezése nem mindig szerencsés. A szövegben új szempontok szerint láttatják azt a folyamatot, amelynek során az ispáni várból szabad királyi város válik, ahogy fokozatosan kialakul a külváros utcarendszere, ahogy sűrűsödik a város beépítettsége, kialakul a bérlakások rendszere, ahogy elhelyezkedik a térben a város vezető rétege. Világosan kiolvasható a régészeti részek összeállítójának törekvése a legújabb, lehetőleg összefoglaló jellegű művekre támaszkodni. Mást nemigen tehetett — a rész-kutatások, publikációk teljessége óriásira dagasztotta volna a feldolgozandóidézendő adatokat, ami így is öt nagy oldalt tesz ki. Nem, vagy csak alig érzékeljük a vitákat, a problémákat. így nyílik lehetősége recenzensnek bele-bele kötni a szöveg néhány kategorikus kijelentésébe. Hiába kerestem például a római Scarbantia (lényegében mindmáig feldolgozatlan) temetői közül az egyetlen alaposabb publikációt.2 Észre lehetett volna pedig venni, hogy a római kor szakértője némileg másképp datálja, illetve interpretálja pl. a temető területén létesült „fazekastelepet”, mint Gömöri János (akinek sokévi hatalmas soproni munkássága amúgy méltán gyakorolt nagy hatást az összefoglalás szerzőjére). Az V. század történetének értelmezésében recenzens eltérő koncepciót képvisel (t. i. szerintem nem barbár csoportok, 1 Holl Imre: Sopron - Atlas zur ungrischen Stadtgeschichte 1 - Hungarian Atlas of Historic Towns No. 1. Hrsg, von K. Szende. Sopron 2010. 87 Seiten, 39 Abbildungen, 43 Karten, 7 Ansichten. ActaArch- Hung LXII/1 (2011), 239-240. 2 Szőnyi Eszter: Előzetes jelentés a Sopron, Deák téri temető feldolgozásáról. Arrabona 19-20 (1977- 78), 5-15. 244
