Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről-évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből V. 1907
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK hogy a festő nem dolgozhatott természet után, tekintve a modell felséges személyét s így a művész csak egy sereg fotográfia, metszet és akadémiai képkópiák nyomán dolgozhatott. De azokat aztán lelkiismeretesen tanulmányozta a festő. Az alak méreteiben tökéletes, az attitűd könnyű és természetes s az arckifejezés karakterisztikus. Annyi képtől eltérően nem a legfelsőbb hadurat, nem a megközelíthetetlen magasságban élő felséget örökítette meg a művész, de a jóságos királyt, a szelíd tekintetű bölcs uralkodót, népeinek atyját. Ez az arckifejezés teszi a képet mindjárt első tekintetre vonzóvá, megnyerővé s kelti azt az impressziót, mintha a kép már régen meghitt bizalmas barátunk lenne. Mindezek alapján nyugodt lelkiismerettel ajánljuk Honti Nándor művét a tek. Kamarának, meg lévén győződve arról, hogy a kép a győri Kamarának díszére fog válni.”48 (3. kép) Ferenc József egészalakos portréját a Kamara nevében és megbízásából 1907. április 22-én vette át a művész budapesti műtermében Hlatky-Schlichter Lajos, a Kamara ipari osztályának elnöke és Szendrői Mór titkár, akik „gondoskodtak keretezéséről”49 is. A festmény elhelyezésére a díszteremben és ünnepélyes bemutatására 1907. május 29-én került sor, amikor látványos külsőségek és illusztris vendégek jelenlétében felavatták a Győri Kereskedelmi és Iparkamara székházát.50 A Nemzeti Szalon tárlata után, az 1907-es év még tartogatott a győri műpártoló közösség számára egy figyelemre méltó képzőművészeti eseményt. Szeptember utolsó hetében ugyanis a győri Katholikus Kör nagytermében megnyílt Burchard- Bélaváry István és felesége, az olasz származású Coppini-Letty Enrica közös kiállítása. A nemesi család sarja, Burchard-Bélaváry István színes, kalandokkal teli élet- és művészeti utat jár be. „1864-ben született Mádon, Zemplénben. Előkelő családja, hogy idővel a diplomáciai pályára képezze ki, a bécsi Theresianumba adta, itt azonban nem fejezte be tanulmányait, mert sokkal inkább vonzotta kora ifjúságától kezdve a művészet, mint a tudomány. Beutazta a világot és főképpen bejárta az összes külföldi festőiskolákat. Nyolc évig tartózkodott Californiaban, ahol táj- és genreképeket festett. Onnét ellátogatott Arizonába és Texasba, tanulmányozta a cowboyok vad életét a Prairieken.... A chikagói kiállításon számos kép hirdette Bélaváry művészetét az Óceánon túl. Amerikából visszatérve két évet töltött Párisban, később, minthogy a régi olasz iskola vonzotta, Florencbe került.. ,”51 Firenzéből hazatérve, Bélaváry egy ideig Debrecenben, majd Budapesten tevékenykedett, végül Pozsonyban telepedett le. A győri bemutatóra Burchard-Bélaváry István „Pápáról jött városunkba, ahol kiállítása alkalmából az összes lapok kitüntető elismerése kísérte. . .”52 A tárlattal bőségesen és részletesen foglalkozó sajtóhírekből megtudjuk, hogy Győr vendégművészének „munkálkodását” „a külföld, különösen Anglia és Amerika sokkal nagyobb mértékben méltányolta”53 mint a hazai kritika és közönség. Az említett országokban a színes acélmetszeteiről készült reprodukciók igen 218
