Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Szilárdfy Zoltán: A magyaróvári Ispota Szent Rozália kápolnájának oltárképe a barokk Bécs segítő szentjeit bemutató festmény fényénél
SZILÁRDFY ZOLTÁN A MAGYARÓVÁRI ISPOTA SZENT ROZÁLIA KÁPOLNÁJÁNAK ... Szilárdfy Zoltán A MAGYARÓVÁRI ISPOTA SZENT ROZÁLIA KÁPOLNÁJÁNAK OLTÁRKÉPE A BAROKK BÉCS SEGÍTŐ SZENTJEIT BEMUTATÓ FESTMÉNY FÉNYÉNÉL Mosonmagyaróvár magyaróvári városrészében található a Szent Rozália kápolna, amely az egykor itt állott ispotályhoz tartozott. Ez utóbbi alapítása Hochburg János, a magyaróvári uradalom adminisztrátora nevéhez fűződik, aki 1695-ben kelt testamentumában a Müller Tamástól vásárolt Magyar utcai kis házát hagyományozta e célra. (Mihály 2004, 58-59.) A kapcsolódó kápolna fundációjának ideje azonban feledésbe merült.1 A jó kvalitású intercessio ábrázoláson a Szűzanya esedezik Fiánál, aki tűzzel és pestisjárvánnyal sújtja a várost.2 (1. kép) A XVIII. század első felében készült olajfestmény alatt Magyaróvár első hiteles vedutája látható. Ahogy Habakuk próféta megjövendölte, Krisztus „...kezéből sugárnyaláb ragyog, nagy ereje abban rejlik” (Hab 3, 13a). Baloldalon az égő városrész fölött a tűzvész két nagy szentje, Szent Flórián vértanú katona, jobbjával dézsából önti a vizet, mellette Szent Lőrinc vértanú diakónus, kezében tüzes vasrostély, melyen mártíromságot szenvedett. Jobb oldalt a három pestistől oltalmazó szent: Sebestyén, jobbjában a nyílvesszőkkel, felfelé tekintve a bűntető Úrra; középen palermói Szent Rozália rózsakoszorúval és feszülettel; majd a zarándok Szent Rókus, sebére mutatva. Alattuk a döghalál járványában kimúlt halottak hevernek. Az oltárkép helytörténeti jelentőségén túl az ikonográfia és kultusztörténet eddig még nem ismertetett fontos emléke. (Szilárdfy 2003a; Szilárdfy 2003b) Művészi minőségben elmarad a magyaróvári oltárképtől az a különleges kompozíció, amely a bécsi segítő szentek közbenjárását mutatja be a Szentháromságnál.3 (2. kép) A festmény jobb felső sarkában az Atyaisten ül, bal térdén a glóbusszal, fölötte a Szentlélek galamb képében lebeg. Jobbjával a középső nagy feszületre mutat, amely nem más, mint a Nagyszebenből a bécsi trinitárius templomba szállított középkori, fafaragású feszület, melynek tövéből arany búzakalász sarjadt csodálatos módon.4 A feszület, Krisztus vízszintesen kitárt karja miatt, az egyetemes megváltásra utal, akárcsak II. Ferdinándnak a Burgkapelle tabernákulumán lévő, szintén csodálatos kereszt-korpusza.5 A feszület magyarországi kultuszának jeles emléke a somorjai paulánusok templomának baloldali oltára. A kegyfeszület tiszteletét rézmetszetű képecskéken terjesztették már a XVIII. század elején. (Szilárdfy 2008, 488-89, kát. 369.) Jézus jobbja alatt Szűz Mária anyai keblére mutat, mellette a császárváros választott oltalmazója, a Názáreti Szent József. (Szilárdfy 2003d, 310.) Mária eljegyzésének január 18-i ünnepét külön is megtartották Bécsben, ugyanis ez a schönbrunni kastélykápolna patrocíniuma. Az ünnep tiszteletét fejezi ki Johann Bernhard Fischer von Erlach szabadtéri kútjának szoborkompozíciója is (Vermäh-199
