Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Nagy Andrea: Kora avar sírok Győr-Pápai vám lelőhelyen
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK A 39. objektumnál egyéb étel- és italmellékletre a fej mellett lévő két edény utal. Az egyik egy szürkésbarna, kormos, foltosra égett fazék, melynek a nyakán és vállán lévő karcolt jelek talán a rovásírás emlékeként tekinthetők. A másik edény egy kézzel formált kancsó, mely formailag különleges, bizánci gyökereket hordoz magában, hasonló került elő a budakalászi avar temetőben is. (Vida 1999, 264. Kát. Nr. 519.) Párhuzamként hozható darabok a következő lelőhelyekről: Gyoma (Vida 1999, 265. Kát. Nr. 529.), Érmihályfalva/Valea lui Mihai (Vida 1999, 265. Kát. Nr. 527.), Dunaújváros (Vida 1999, 265. Kát. Nr. 526.), Várpalota - Gimnázium (Vida 1999, 266. Kát. Nr. 543.), Csákberény- Orondpuszta (Vida 1999, 264. Kát. Nr. 524.). Áldozati állatok A sírokban előkerült részleges ló, juh, illetve kecske temetéseket állatáldozatként értelmezhetjük. Az elhunytak mellé tették megnyúzott állataik bőrét, úgy, hogy a bőrben a koponya, illetve a végtagcsontokat benne hagyták. A 25. objektumnál az áldozati állatként melléhelyezett juh bőrét a padkára rakták, így a koporsótól és az elhunyttól is elválasztották. A 31. objektumnál a gyermek teste mellé, annak bal oldalára terítették ki a juhbőrt, a holttesttel párhuzamosan. A 39. objektumba, szintén a halott bal oldalára, egy nyúzott kecske bőrét helyezték, valamint a sír keleti felében felkantározott, nyúzott lovának maradványát találtuk meg. A 67. sírnál a nyúzott juhbőr a halott bal oldalán volt, a sírrablók nem bolygatták. „Marhafarok” A kora avar temetkezéseknél gyakori ételmelléklet-adásként a juh hosszúfartő, mely még ma is, bizonyos nomád gyökerekkel rendelkező népeknél (pl. Mongólia területén) csemegének számít és a család fejét, illetve vezetőjét vagy a tiszteletben álló vendéget illeti étkezésekkor. Azonban temetkezéseinknél juhfarok helyett szarvasmarhával találjuk szemben magunkat, melyet minden esetben az elhunyt lába alá, térdmagasságban helyeztek el. Ez a temetkezési szokás több kérdést is felvet. Pl. a juh hiányát vagy háttérbe szorulását ezen a vidéken, vagy egyéb rejtélyes rítusok, szokások kialakulását a közösségen belül. További megválaszolatlan kérdés az is, hogy miért tennék az útra való ételt a halott térde alá?9 Kiemelendő még, hogy a 67. objektum esetében a szarvasmarha farok mellett, az avar sírokban szokványos birka hosszúfartő is előkerül. A birka háttérbe szorulásának ellentmond, hogy mindegyik sírban találtunk nyúzott birka maradványokat, melyek áldozati állatként kerülhettek oda. Sírrablás, bolygatás Csupán a 67. objektumnál bolygatták meg a sírt, a rablók a sír keleti felét dúlták fel, főként a mellkast és a medencét. Rablóaknát, illetve a ráásás helyét nem sikerült megállapítanunk a korábbi feltárások miatt. 16
