Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Perger Gyula: '1 Sz: Péter, és 1 Sz: Pálnak Statuái fábul". A győr-újvárosi Szent József templom épülete és berendezése
ARRABONA 2011.49/2. TANULMÁNYOK értelmében a győri ágostai és helvét hitvallásúaknak a külvárosban „eddig illetéktelenül” folytatott vallásgyakorlását megtiltja. Lelkészeiket, rektoraikat és tanítóikat — hacsak magánemberként nem kívánnak itt élni — a városból eltávolítják, templomaikat, iskoláikat és lakásaikat felbecsülik és kisajátítják.16 A királyi parancsot a városi tanács 1749. március 17-én hajtotta végre. A március 18-i közgyűlésen az épületek sorsáról is döntöttek: az evangélikusok temploma az újvárosi katolikusok temploma lesz, parókiája a plébános lakása. Iskolai épületeik pedig ezután az újvárosi katolikusok elemi oktatását szolgálják.17 „Az evangélikusok temploma és a benne található különféle anyagok, a hozzátartozó minden épület és azok tartozékai felett királyi parancsra és a város bírójának és az egész dicséretes tanács rendeletére a rendelkezésre álló és odahívott városi mesteremberek, amiként 1749. március 18-án, lelkiismeretesen, ahogy szokásban van telek nélkül” felbecsültetek:.18 A kőműves mester 2090 forintra, az ácsmester 1534 forintra, az asztalosmester 60 forintra, a lakatosmester 274 forintra, az üveges mester pedig 30 forintra becsülte az evangélikusok templomába beépített anyagok értékét. így az újvárosi katolikusok — a telek árával nem számolva — 3998 forint becsértékű ingatlanhoz jutottak.19 Zichy Ferenc püspök — egyben a vármegye főispánja — rendeletére a templomot Szent József tiszteletére szentelték fel, annak ünnepén, március 19-én.20 A királyi parancs értelmében nemcsak az evangélikusok temploma, hanem a mellette lévő iskola és lakások is a katolikusoké lettek. Ennek a tömbnek — egy peres eljárás kapcsán keletkezett iratanyag mellékleteként — fennmaradt a pontos helyszínrajza is, 1799-ből. Mivel a város a József templomhoz tartozó ház eladását, illetve bérbeadását tervezte, az újvárosi katolikus hívők tiltakozása kapcsán mind a fennálló tömb alaprajzát, mind a tervezett új épületrész dokumentumait mellékelték az aktához.21 (Függelék 1. a-b.) (7-8. kép) A templom épületekkel körbevett udvaron áll, a Főutca felől egy kis folyosón közelíthető meg. A lakóépületek, illetve az udvar két bejáraton át is elérhetők, s külön kijárat szolgál a Rábca felé. Az 1785. évi népszámlálás adatai szerint a templomhoz tartozó épületekben lakott a sekrestyés, az iskolamester családjával, s több lakást bérbe is adtak. A népszámlálás idején kilenc család élt az épülettömbben.22 A rajzról jól leolvasható az építmények — és a telek — mérete is. A tömb Fő utcára néző részén, a Ferimre gaßße felől, a telek hosszán végignyúló Wohnung zimmer und Schulden 3 öl 2 hüvelyk széles homlokzatát a 2 öl 3 láb 2 hüvelyk széles udvarra szolgáló bejáró, majd a 2 öl 5 láb széles, a templom bejáratának vonaláig húzódó kert követi. A szintén a templomig nyúló bejárat melletti 2 öl 2 láb 4 hüvelyk széles udvarrész és a 4 öl 2 láb 6 hüvelyknyi Wohnung Schreimacher und Messener fogja közre a templom keskeny bejárati folyosóját, mely csupán 1 öl 6 hüvelyk szélességű. Az ezen épület melletti 2 öl széles — a másikkal szinte szimmetrikusan elhelyezkedő — udvari bejárat után a Höher által bérelni szándékozott 2 öl 3 láb 6 hüvelyk széles házrész zárja a 166
