Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
ARRABONA 2011. 49/2. TANULMÁNYOK 54 A sírmellékletekkel kapcsolatban megemlíteném, hogy Tomka Péter a Korai Magyar Történeti Lexikonba írt szócikkében a templom körüli temető S-végű hajkarikák és Árpád-kori pénzek alapján történő keltezéséről írt. (Tomka 1994, 243-244.) S-végű hajkarikáról mindössze csak annyit írtak a naplóban (Templom 1982,11.), hogy egy darab került elő az V. szelvényben (nem tudható, hogy sírból vagy rétegből) . További hajkarikák említésével nem találkoztam, de természetesen elképzelhető, hogy ezek említése a dokumentációból kimaradt és a győri múzeum raktárába több ilyen lelet is bekerült. Erről és az Árpád-kori pénzek kérdéséről biztosabbat a leletanyag feldolgozása után tudok majd mondani. Valószínűleg ugyanezt a temetőt említi a várban, a székesegyház melletti temetőként Tomka - László 2000,20. 55 Tomaj 1967, 350. Mindamellett s Borbíró Virgil és Valló István könyvében rekonstruált, 1617-es és 1703-as városalaprajz szerint a temető a székesegyház nyugati oldalán volt. (Borbíró - Virgil 1956, I. és II. melléklet) Kozák Károly 1982-ben a temetkezések korát a XIV-XVIII. századra tette. (Kozák 1982,117.) Ugyanitt feltételezte az épület temetőkápolna funkcióját is. 56 Boros 1986,15. Boros Lajos szerint az épületet még a XVIII. században is használták. 57 A szobrot Seregély István nemes úr emeltette, akit a vármegyei nemesek bírósága 1761-ben az ördöggel való cimborálás, káromlás és a katolikus vallás gyalázása bűnében vétkesnek talált. Büntetésül 150 körmöci aranyat kellett kifizetnie és a nevezett szobrot elkészíttetnie (a szobor Szent Mihály arkangyalt ábrázolja, amint legyőzi a sátánt). A történetet lásd: Bedy 1939, 136 - 138. 58 Szent Adalbert templommal való azonosítást műemléki tervtanácsi ülésen ismertette Kozák Károly. A tudományos tervtanácson elhangzottakat idézi: Gecsényi 1983,42. A tervtanácsi ülésen elhangzott azonosításhoz lásd: Osztályközi konzultáció, Műleírás 1982-1983,1982. szeptember 27-i ülés jegyzőkönyve, 2. oldal. 59 Ehhez kapcsolódnának az általa korainak meghatározott építészeti részletek, jelenségek. Lásd: kutatás leírásánál és a templom építéstörténeti kérdéseiben foglaltakat. 60 Elméletének kifejtését lásd: Kozák 1989-1990, 317-341. 61 Gecsényi 1983, 41-42. Az általa egyik lehetőségként megadott Szent Lázár titulusú templommal történő azonosítást tényként átvette: Györffy 1987,595.; Lóvéi 1991,6.; Tomka 1994,243-244.; Tomka - László 2000, 32. Gecsényi Lajos egyébként saját maga személyesen is meglátogatta az ásatást és a helyszínen is igyekezett tájékozódni az újabb eredményekről a templom feltárójától, Kozák Károlytól, mint ezt az ásatási dokumentáció bejegyzései és Gecsényi Lajos cikkének sorai is bizonyítják. 62 A templomot említik 1401-ben („...parochialem ecclesiam sancti Lázári de castro Jauriensi..”), 1457- ben („...plebano Ecclesie S. Lázári de Castro Jauriensi...”), 1503-ban („...Plebanis S. Benedicti et S. Lázári missis ad Roppan monostrum cum litteris Legati (ad latere) ad citandum abbatem Vespremium coram judice delegato...”), 1512-ben (plebanus Scti Lázári Jauriensis), 1515-ben („Nikolaus Kys plebanus S. Lazari censum Capitulo debitum flor. 2...”), 1548-ban („...Vinea Capelle Sti Lázári in Castro Jauriensi fundate in promontorio Chanak...”), 1550-ben („. ..Gerardus de Paly presbyter Sti Lazari de Castro...”). Bedy Vince adatgyűjtéséből. Lásd: Bedy 1939,27-28. oldalak és uo. 37-41. jegyzetek. Az 1512-es adat Villányi Szaniszló adatgyűjtéséből: Villányi 1882, 27. oldal, és uo. 3. jegyzet. Ugyanitt az 1550-es adatot ő is említi. Hozzátehetjük, hogy Villányi Szaniszló következetesen a váron kívülre a külvárosba lokalizálta a templomot, mivel szerinte a középkorban a várban vagy a székesegyházban Szent Lázár oltár vagy egyház nem létezett. A várra vonatkozó említések szerinte arra vonatkoznak, hogy az egyház papja lakott a várban. Lásd: Villányi 1882, 27. Borbíró Virgil és Valló István szerint a Szent Lázár kápolna nagyjából a mai karmelita templom és kolostor területén állhatott, mivel a Szent Lázár köz szerintük erre a környékre lokalizálható — az utcát pedig az ott álló kápolnáról nevezték volna el. Bedyre hivatkozva a templom várbeli említéseit úgy vették, hogy a castrum szó nemcsak a várat, hanem a várost is jelölhette. (Borbíró - Valló 1956, 72.) Hozzátenném: Villányi Szaniszló és Bedy Vince a Győr várára és városára vonatkozó levéltári adatok összegyűjtésekor — ásatások híján — nem tudtak, nem is tudhattak arról, hogy a székesegyháztól közvetlenül délre valaha egy középkori templom állt. Adataikat így e nélkül voltak kénytelenek közzétenni. Az általuk a templommal kapcsolatban (is) összegyűjtött információk napjainkban egyrészt az ő munkásságukat a megfelelő szakmai kritikával kezelő újabb levéltári kutatások és adatközlések (Gecsényi Lajos idézett munkája) és a tanulmányban tárgyalt (Kozák Károly vezette) régészeti feltárás eredményei alapján nyernek új értelmet, kapnak új jelentőséget. 63 A templom korábbi funkciójával kapcsolatban semmilyen adatunk nincs. 64 Bedy Vince felvetette, hogy az 1566-os tűzvész pusztíthatta el a templomot, mivel az 1567-es telekkönyvben nem szerepel. (Bedy 1939,28.) Gecsényi Lajos szerint a templom körüli területet a XVI. század második felében tüzelő- és szénatárolásra használták. (Gecsényi 1983, 41.) 65 László Csaba és Sedlmayr János is így vélték. (Sedlmayr - László 1996, 321.) 146
