Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... köveket vettek ki az alapozásból. (Templom 1983; Ásatási napló 9-11.) Az I. szelvényben az északi fal belső oldalán befalazott fogrovatos kő alja: -120 cm az északi kapu küszöbszintjéhez viszonyítva. (Saját mérés az 1983-as 14. sz. rajz alapján.) A hajó északi falán lévő padka alapozásában is találtak másodlagosan beépített félköríves díszítésű párkánykövet. Helyreállítás során kiemelték, helyét téglával kifalazták. (Templom 1983; Ásatási napló 13.) Félköríves faragott kő az északi fal alapozásában: -120 cm az északi kapu küszöbszintjéhez viszonyítva. (Saját mérés az 1983-as 14. sz. rajz alapján.) 44 A templom helyén a késő római korban Arrabona erődjének egyik belső épülete állt. Ez az épület mind a mai napig csak részleteiben ismert. Egyes részei az Apor Vilmos (korábban Martinovics) tér 1-3. telkek és a jelen dolgozatban tárgyalt középkori templom feltárása során kerültek elő, de elképzelhető, hogy a székesegyház alatti püspöki kripta kutatása során megfigyelt római kori falmaradvány is ehhez az épülethez tartozik. (Szőnyi 1992, 23.) 45 Mindez összefügg azzal, hogy Kozák Károly egy X. század végi térítőegyházzal számolt a mai Káptalandombon. Részletesebb kifejtését lásd a templom azonosításának kérdését taglaló résznél. 46 A két román kori periódussal kapcsolatos elképzelést átvette és említi: Tomka 1994,243. Az 1982. december 8-án Győrben tartott műemléki helyszíni szakértői szemle és megbeszélés résztvevői is tényként kezelték a két építési periódussal kapcsolatos elképzelést. Hangsúlyozták, hogy XII. századra datálható periódus emlékei (kvádertechnika, faragott részletek) és előkerülésük helye igen értékessé teszi a feltárt romot. Az emlékeztető szerint az ehhez tartozó emlékek vizsgálatát további kutatásra alkalmasnak találták, illetve ugyanitt az első periódust a feltevések szerinti X. vagy XI. századinak határozták meg. (Templom 1982; Emlékeztető, 2. oldal) 47 A vörösmárvány fedlapos sír, a kör alakú építmény és a járószintként azonosított agyagos és köves felületek, rétegek 110-120 cm mélyen voltak az északi bejárat küszöbszintjéhez képest (Saját mérés Templom 1983,14. sz. rajz alapján) Ilyen nagy szintkülönbség a templom használatakor egy alig több mint 4 m belső szélességű térben nagy nehezen elképzelhető megoldásnak tűnik. 48 Elképzelhető, bár értelemszerűen ma még nem igazolható felvetés lenne, hogy a székesegyház esetleges kora Árpád-kori átépítése során kibontott elemekről van szó. A székesegyház építéstörténetét ugyanis nem tudjuk a XII. századnál korábbra visszavezetni mai ismereteink alapján (erről egyébként éppen Kozák Károly írt a saját kutatásai alapján. A székesegyház első ismert — szerinte a premontrei szerzetesrendi építészet hatását tükröző — alaprajzi elrendezését a XII. század első felére keltezte. Lásd: Kozák-Uzsoki 1970,155-158.). Győr ugyanakkor a XI. század első éveitől kezdve püspöki székhely, tehát azóta kellett léteznie püspöki székesegyháznak is. Ezt esetleg a XII. században lebonthatták, hogy egy nagyobb főtemplomnak adjon helyet. Talán a faragott kövek és a leletek tervezett vizsgálata közelebb visz a templom pontosabb keltezéshez. Összesen 9 db román kori faragott kő került elő a templom ásatásakor: LAHU 1988, 243-244. 49 Mindenesetre ezen a ponton egyet kell értenem Kozák Károllyal. Az 1982-es dokumentáció összefoglalójelentésében — mint az 1982-es év kutatásánál említettem — a falazásmód, az alaprajz, stb. alapján ő maga is 1100 körűire, esetleg a XII. század első felére határozta meg a (felmenő falakkal rendelkező) templom építésének korát. Más kutatónál előfordul XI. századi keltezés is. (Boros 1986,15.) 50 Esetleg felvethetnénk, hogy a XIII-XIV. században bekövetkező átépítés valójában az egész templomot érinthette, azaz ha a Kozák Károly által megfigyelt jelenségek, részletek valóban két építési periódust jelölnek, akkor az a nagyarányú átépítése vagy inkább újbóli felépítése a templomnak, amivel ő számolt, inkább ehhez az építkezéshez lenne köthető. Ez magyarázatot adhatna a vörösmárvány fedlapos sír helyzetére, a kör alakú építmény funkciójára és a tőle nyugatra megfigyelt esedeges járószintekre és ezeknek a templom többi részével, illetve a templom belsejében feltárt temetkezésekkel való viszonyára is. Ellene szólna viszont, hogy a pillérek alatti sávalap utólagos a templom falaihoz képest azon a szinten is, ahol Kozák Károly szerint már a második templom kősoraival kellene számolnunk. 51 A XVI. században emelt új nyugati homlokzati falból és a feltárás során a templom más részeiből származó gótikus faragványok eredetileg bizonyosan nem ehhez a templomhoz tartoztak, máshonnan bonthatták ki őket. A faragott kövekhez lásd: Templom 1983, 22. sz. rajz. A feltárás során összesen 9 db gótikus faragvány került elő: LAHU 1988, 243-244. 52 Itt jegyezném meg, hogy a középkori járószintekre utaló egyértelmű adatunk nincs, melynek hátterében állhat a templom belső terébe beásott rengeteg sír, illetve a későbbi átépítésekkel okozott, a szintviszonyokban bekövetkező változások. A templom középkori padlózatára a kibontott északi bejárat küszöbszintje és a fal belső oldala mentén körbefutó padka alapján következtethetünk. 53 A szentélyben nyitott bejárat és az ehhez vezető lépcső építése bizonyíthatja, hogy az épületet a XVI. század végén már nem egyházi célokra használták. Ehhez és az építéstörténet nagyon rövid összefoglalásához lásd: Sedlmayr- László 1996, 320-321. 145
