Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Giber Mihály: Egy alig ismert egyházi emlékünk - középkori templom a győri Káptalandombon
GIBER MIHÁLY EGY ALIG ISMERT EGYHÁZI EMLÉKÜNK... A templom feltárásának vezetője, Kozák Károly előbb a Szent Adalbert prépostsági templommal,58 utóbb X-XI. századi térítőegyházként azonosította.59 Ez utóbbi azonosítását egy nagyobb történelmi összefüggésbe helyezve a X. század végén német területről érkezett térítőpapok által alapított egyházról írt. Kozák véleménye szerint a térítés a Győrben alapított egyházból kiindulva folytatódhatott az ország különböző részei felé — egyrészt a Marcal mentén déli irányba, másrészt az ország középső részén keresztül Eger felé. A térítés útvonalát szerinte további templomok alapítása jelzi.60 Más véleményen volt Gecsényi Lajos, aki az írott források felhasználásával (támaszkodva Bedy Vince és Villányi Szaniszló adatgyűjtésére) egyik lehetőségként a Szent Lázár plébániatemplommal való azonosítást tartotta elfogadhatónak.61 A Szent Lázár templomot 1401-1569 között nyolcszor említi írott forrás, ebből négyszer várbeli templomként.62 Utolsó alkalommal, 1569-ben már csak a csanaki szőlőhegyen lévő erdőszegi út melletti szőlő birtokosaként említik, Bedy szerint oltárként, Gecsényi szerint kápolnaként. (Bedy 1939, 28.; Gecsényi 1983,41.) Az írott adatokból név szerint ismerjük a templom egy-egy papját is, tudjuk, hogy a csanaki szőlőhegyen szőleje volt, és mivel káptalani területen állt, a káptalannak censust fizetett. (Bedy 1939, 28.) Funkcióját tekintve lehetséges, hogy az 1271-ben a várba telepített királyi népek, a belső város lakóinak plébániatemploma lett volna, bár Gecsényi Lajos a Szent Lázár titulust (a betegek védőszentje) kissé szokatlannak tartotta egy plébániatemplom esetében. (Gecsényi 1983, 42.) A feltárások során a templom belsejében és közvetlen környezetében feltárt nagyszámú temetkezés valóban igazolhatja a plébánia funkciót, ám hozzátehetjük, hogy eredetileg talán nem volt plébánia, valószínű, hogy a kiváltságolt népek egy már álló templomot kaphattak meg. Ezt alátámasztani látszik a temetkezések utólagos volta is, hiszen mint láttuk, az első sírok kiásása mindenképpen a nyugati karzat és/vagy torony felépülése után következett be. Lehet, hogy a nyugati karzat (és torony?) építése és a temetkezések megindulása (mely utólagos a karzat építéséhez képest) is összefügg a plébánia feladat megjelenésével a templom életében.63 A régészeti és levéltári adatok összevetéséből kiderül, hogy a templom jóval régebb óta (kb. a XII. századtól) fennáll, mint ahogy az első okleveles említése (1401) fennmaradt. Ez inkább az oklevelek pusztulásának tudható be és nem feltétlenül az azonosítás esetleges hibájának. AXIII-XIV. századra tehető átépítés idejéből sem ismerünk írott adatot. Sajátos módon történeti források abból az (1401-1569 közötti) időből vannak a templommal kapcsolatban, amikor abban építkezéseket — legalábbis olyat, aminek régészeti nyoma maradt volna — nem végeztek. Az 1569-es utolsó adat viszont egybeesik a templom utolsó átépítésének idejével. 1569 után nem említik.64 Ez, és a feltárásból ismert utolsó átépítése is azt tanúsít (hat) ja, hogy egyházi funkciója megszűnt65 — tehát sajátos módon ez az egyetlen pont a templom történetében, amikor a régészeti és a levéltári adatok teljes összhangban vannak. 139
