Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/2. (Győr, 2011)
Tanulmányok - Paár Ádám: "Jó szocialista és jó polgár". Egy Horthy-korszakbeli munkáspolitikus pályája
PAÁRÁDÁM „JÓ SZOCIALISTA ÉS JÓ POLGÁR” - EGY HORTHY-KORSZAKBELI... Az angol szocialista mozgalom értékrendszere, ellentétben a magyar szociáldemokráciával, teljes mértékben hazai intellektuális környezetben fogant, nem pedig németországból importált termékként érkezett, mint a marxizmus. Ez az angol szocialista hagyomány két, egymástól távol eső társadalmi és kulturális miliőben gyökerezett. Egyfelől az öntudatos, jelentős részben skót és walesi nemzetiségi háttérrel rendelkező munkásosztály szakszervezeti mozgalma, másrészt a szociális kérdésre fogékony értelmiségiek, írók és művészek összefogására megalakult egyesület, a Fabianus Társaság alkotta a szigetország szocialista tradíciójának két forrásvidékét. A kor egyik legjelentősebb munkás-felsőoktatási intézménye, a londoni Workingman College hallgatójaként Malasits a fabiánus gondolkodók, mindenekelőtt G. B. Shaw és H. G. Wells előadásai révén megismerkedett a dogmáktól mentes, pragmatista beállítottságú angol szocializmussal. (Varga 1999, 425.) A szigetország munkásmozgalma kezdettől fogva gyakorlatiasabb politikát folytatott, mint a kontinens marxista indulású pártjai, amelyeknek programjára a német munkáspárt (Németország Szociáldemokrata Pártja) gyakorolt útmutató hatást. Az 1890. december 7-8-án megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) az ausztriai testvérpárt marxista gyökerű, de gyakorlati politikáját tekintve centrista programját adaptálta a hazai munkásmozgalom talajára. A német és osztrák hatás következtében a marxizmus (pontosabban annak a „centrista” interpretációja) a magyarországi szociáldemokrácia hivatalos irányzatának rangjára emelkedett, ami megpecsételte a „tudományos szocializmus” tézisrendszerén kívül álló eszmei irányzatok (pl. az angol fabianizmus vagy a szindikalizmus) adaptálásának lehetőségét. Malasits, szemben az MSZDP vezérkarával, nem a német vagy az osztrák, hanem a Magyarországról nézve periférikus jelentőségű angliai szocialista környezetben tett szert politikai képzettségre, ami megóvta a párt elitjét jellemző ideológiai „belterjesség” átvételétől. Malasits későbbi politikai pályáján is szembeállította a békés reformokra épülő, evolúciós „angol gyakorlati szocializmust” a mereven osztályharcos, forradalomközpontú és utópisztikus beállítottságú „német teoretikus szocializmussal”4 Az angol munkásmozgalommal való megismerkedés mély nyomot hagyott a fiatal Malasitsban: a valós körülményekkel és tapasztalattal nem számoló, a parlamenti küzdelmet lebecsülő ortodox marxista gondolkodásmód elutasítását. A nagy-britanniai viszonyok később sem kerülték el Malasits figyelmét. A hazai szociáldemokrácia nívós elméleti lapja, a Szocializmus 1912-13-as évfolyamában beszámolt az angol munkásközvetítés és munkanélküli-segélyezés rendszeréről. (Malasits 1912-1913, 535-542.) Ebben a cikkében méltatta az angol törvényhozók igyekezetét, hogy a válság hatásaiból tanulva enyhíteni szándékoznak a munkásság kiszolgáltatott helyzetén. A cikkben kifejtette észrevételét az angol kultúráról: „az angol mindenben a praktikust és az egyszerűt keresi, ezt azután minden térre átviszi”. (Malasits 1912-1913, 541.) Az a tény, hogy Angliában a munkásbiztosítás pragmatikus alapon került bevezetésre, és „nincs egy állandó 111
