Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Joan Cabello: Vaja középkori temploma
JUAN CABELLO VAJA KÖZÉPKORI TEMPLOMA Juan Cabello VAJA KÖZÉPKORI TEMPLOMA Vaja helynév szláv eredetű puszta személynévből keletkezett magyar névadással, a székelyek egyik ágát is nevezték így.1 (Németh 2008, 328., 330.) A kisnemesi falu 1280 körüli feltűnésekor az örökös nélkül elhunyt Bonyka fia Ivánka földjét IV. (Kun) László (Leveleki) Máté (Mathe) fia Gábriánnak és (Rohodi) Artheus fia Miklósnak ajándékozta. Az adományból kizárt szomszédos vajai nemesek ez ellen tiltakoztak.2 (Németh 2008, 328.) 1324-ben a laskodi nemesek, mégpedig Ábrahám fiai: János és Mihály megosztoztak az örökölt Laskodon és Vaján. Jánosnak jutott Mihály vajai, míg Mihálynak János laskodi része. Mihály akkor már felnőtt fiai ebbe nem egyeztek bele. Bizonyos, hogy megegyezéssel zárulhatott az ellentét, hiszen a fent nevezettek leszármazottai 1342-ben megint csak egy közös szerzemény fölött osztozkodtak. Ekkor Ábrahám fia János fiai: László, Miklós és Antal, valamint Mihály fiai: Ábrahám, Benedek és Miklós kettéosztották az elítélt, amúgy rokon Medve fiaitól 9 márkáért kiváltott vajai részeket.3 (Németh 2001,16., 18., 25.) Még ugyanabban az évben — az 1324. évi osztozkodáshoz hasonlóan — János és Mihály fiai egyeztek meg egymás között vajai részeikről. (Németh 2008, 329.) 1349-ben újra megosztoztak a vajai részek fölött: a dél felé menő kis utcától nyugatra eső része a falunak Vajai Jakab fia János és apai rokonai, Pál fiai: Mihály és János, Mihály fiai: Ábrahám és Benedek, továbbá Vajai László (Medve-ág) tulajdona lett, míg a többi rész Laskodi Ábrahám fia János fiai: Antalnak és Miklósnak (Ábrahám-ág) jutott. (Németh 2008, 329-330.) A falu és a szántóföldek kettéosztásakor említik a Szent István tiszteletére emelt templomot, amely azonban közös tulajdonban maradt.4 A megosztott településen a már magukat Vajainak nevező Laskodiak, László fia László, Benedek fiai, István és Tamás, valamint Mihály fiai, Ábrahám és Miklós Szent Imre tiszteletére új templomot emeltek, amely 1398- ban már bizonyosan állt.5 1417-ben új adomány címén Zsigmond király Vajai Demeter fiainak, Vidnek, Andrásnak és Ányosnak ( Jolád-ág), valamint osztályos atyafiaiknak, László fia Gergelynek, Dénes fia Pálnak és Miklós fia Pelbártnak adta a birtokot, melynek nyugati oldalán a (közös tulajdonban maradt) Szent István-kápolna (?) állt. (Németh 2008, 330.) A Vajaiak Medve-ága fiágon már a XIV. század végére kihalt, míg a Jolád-ágnak a XVI. század közepén, a „Custosnak” is mondott Istvánnal (1524-1544) magvaszakadt. (Németh 2001, 18., 21., 24.) A vajai kastély közvetlen közelében, a főúttal párhuzamosan elhelyezkedő, keletek, egyhajós teremtemplom nyolcszög három oldalával záruló szentélyének szélessége megegyezik a hajóéval. A szentély sarkait (az északkeleti kivételével) és a hajó nyugati sarkait átlós — lépcsőzetesen kialakított — támpillérek támasztják. A szentély és a hajó csatlakozási pontját egy-egy merőleges támpillérrel erősítették meg. A templomhajó északi falának tengelyében, valamint a szentély keleti végében két további merőleges támpillért építettek.6 A hajó déli falát két félkörívesen záródó, 69
