Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Balassa Krisztina - Kiss Melinda: A Storno család egykori régészeti gyűjteménye
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK Valamint egy 6,5 cm átmérőjű, pecsételős végű, nyitott, plasztikus motívumokkal díszített karperec sajnos szintén az eltűnt tárgyak között szerepel.37 Az említetteken kívül akadnak még olyan tárgyak, melyek a fenti források valamelyikéből ismert, de ma már vagy nem azonosítható vagy nyoma veszett. Összegzés Az eddig összegyűjtött 49 doboznyi tárgy átnézésével és összeírásával az alábbi eloszlás figyelhető meg a lelőhely azonosítás szempontjából. A leletek 71 %ának sajnos jelenleg sincs lelőhelye, 20 % különféle soproni lelőhelyekről került elő, 5 % Sopron környéki falvakból származik, ide számítva a ma Ausztriához, de korábban Sopron vármegyéhez tartozó falvakat is. A tárgyak 2 %-a valamelyik egyéb megyéből származik, 1 % külföldről jött, és szintén 1 %-nak bizonytalan a lelőhelye. Akadnak olyan esetek, ahol egymásnak ellentmondó információk kerültek elő, például néhány mécses dobozában soproni és pozsonyi gyűjtésre utaló felirat is szerepelt. Szintén a bizonytalan lelőhelyeket gyarapították az olvashatatlan feliratok. A leletek korszakonkénti csoportosítása alapján a következő hangsúlyos egységek emelhetők ki. Az őskori tárgyak közül nagyobb egységet képeznek a pattintott és csiszolt kőeszközök. Külön darabok találhatók kartonra erősítve, melyeket feliratuk szerint 1881-ben gyűjtöttek a soproni Bécsi-dombon. A korábbi korokból való edénytöredékek, agyagkanalak mellett ezek az eszközök, szilánkok arról tanúskodnak, hogy a lelőhely a kelta népek előtt is lakott volt. A korai vaskorból is több tárgyat gyűjtöttek össze a család tagjai, és szerencsére ezek többségéről elmondhatjuk, hogy lelőhelye is van, sőt, dokumentált. Utóbbiak közé a Storno Miksa által 1938-ban a harkai Pfenningwald lelőhelyen kiásott leletek tartoznak. A már említett harkai ásatáson Storno Miksa nagyméretű tűzikutya töredékeket tárt fel. A tárgyat publikálta az ásatás eredményeit összefoglaló cikkében. (Storno 1942b) Érdekessége, hogy az összeállítást segítő pálcikák helye is látszik rajta. Ugyaninnen egy másik tűzikutya töredékeit, gúla alakú nehezékeket is gyűjtött, orsógombot és kannelúrával díszített edény több töredékét. A bécsi-dombi kelta temetőből ifj. Storno Ferenc gyűjtött be tárgyakat: a Pulszky Ferenc cikkében közölt rajzok alapján beazonosítható a gyűjteményben két vas fibulából, egy ívelt hátú késből, egy lándzsából, egy ollóból és talán egy csiholóból álló együttes, a már ismert egyéb kelta leleteken felül. A gyűjtemény talán legjelentősebb egységét a római korban készült tárgyak képezik. Róluk maradt fenn a legtöbb rajz, feljegyzés, ezeket próbálta Storno Miksa egészben és tárgytípusonként is feldolgozni. A legtöbb lelet természetesen az egykori Scarbantiából és környékéről származik, de nagy számban került be anyag Savariából/Szombathelyről, egy tárgy Zalalövőről, néhány pedig Olaszországból. Jelenleg összesen 268 darab mécses található a Storno család után maradt tárgyak között, ebből 234 különféle méretű kis töredék. A többi vagy ép, vagy az öszszetartozó töredékek alapján azonosítható. Utóbbiak közül 13 darab biztosan Sopronhoz köthető, ezen belül 6 darab az amfiteátrumból származik. (11. kép) 50