Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Balassa Krisztina - Kiss Melinda: A Storno család egykori régészeti gyűjteménye
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK Ifj. Storno Ferenc (1851-1938) A megőrzött régészeti korú tárgyak nagyobb része az akadémiai festészetet tanult ifj. Storno Ferenc gyűjtőmunkájának köszönhető. Amikor 1885-ben megalakult a Sopronmegyei Régészeti társulat, apja mellett az elsők közt meghívandó személyek között szerepelt.8 Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, folyamatosan küldött számukra jelentéseket műemlékekről és régi tárgyakról. Saját maga így írt tevékenységéről: „Mellékfoglalkozás képpen Archeológiával és Bibliográfiával foglalkozom, nagyobbszámu ásatást végeztem, és számos, különösen soproni jellegű tárgyat gyűjtöttem össze, melyeknek egyrészét az 1896-i Milleniumi Kiállítás alkalmával rendelkezésre bocsátottam, mely kiállításon különben a nemzetközi jury Elismerő Oklevéllel tüntetett ki.”9 (4. kép) Ifj. Storno Ferenc régészeti tevékenységének fontosabb állomásait érdemes végigkísérni, hisz régészeti anyagának nagyobb és jelentősebb egysége az ásatások és leletmentések során végzett gyűjtőmunka eredménye. Az ifj. Storno Ferenc által gyűjtött tárgyak azonosítását nagymértékben megkönnyítették a hozzájuk készített rajzok, katalógus-feljegyzések. Saját kéziratos, német nyelvű katalógusát 1911-ben nyitotta, mely a gyűjtemény legkorábbi vegyes művészeti leltára. Összesen 58 tétel foglalkozik régészeti tárgyakkal, legtöbbször nagyon szűkszavúan, egy szám alá több hasonló dolgot is alárendelve. Ez a forrás biztosan nem tekinthető teljesnek, mivel nagyon sok, máshonnan beazonosítható lelet sem szerepel benne. Ezen kívül többször készített színes felvételi rajzokat leleteiről, melyeket érdekesnek és fontosnak talált. 1866-ban az ekkor még csak 15 éves ifj. Storno és barátja egy véletlennek köszönhetően fedezte fel Fertőrákoson a Mithras-szentély maradványait, melynek felmérési rajzait id. Storno készítette el.10 A szentélyből előkerült feliratos kövek és más tárgyak nem a Storno család, hanem a múzeum tulajdonába kerültek. 1878 és 1880 között a Bécsidombon folyó homokkitermelés közben több kelta sír pusztult el. Kezdetben az előkerülő leletek begyűjtéséről a város nem gondoskodott, csak a helyi magángyűjtők jártak ki a területre: „.. .volt róla tudomása két tudománykedvelő in38 4. kép Ifj. Storno Ferenc portréja. Archív fotó (SOM-STA ltsz. n.)
