Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Tomka Gábor: Beszámoló az Árpás és Mórichida határában 1998 tavaszán végzett régészeti megfigyelésekről
_ . ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK bordázott vállú, gyorsabban forgó korongon készült fazéktöredékekkel.24 A nyugatabbi kemence tapasztásában még előfordultak cserépüst-töredékek,25 de gyűjtöttünk innen szélesen bordázott fazék váll-töredéket is.26 A gazdagabb alsó kemencéből több cserépüst-töredék is előbukkant (11. tábla 3-4.). A változatos, 13-14. századi jellegű fazékperemek már egyenletesebben forgó korongon készült edények töredékei (11. tábla 5-6.), bár az edényfalak valamivel vastagabbaknak tűnnek, mint a felső kemence fazéktöredékei esetében.27 Az erősen kihajló peremű fedőhornyos fazékhoz (11. tábla 6.) hasonló formák nagyobb számban kerültek elő a Győr-Homokgödrök lelőhelyről. (Takács - Paszternák 2000, 299-302.) A leletmentés egyetlen teljes profilú fazéktöredékének (11. tábla 7.) a vállán körbefutó hornyolás és a perem már a késő középkor felé mutat.28 Az alsó kemence alá is befutó rétegből egy további cserépüst-peremtöredék látott napvilágot (11. tábla 8.). Öszszességében a három kemence a 13. század vége -14. század első felétől a 15. századig terjedő időben lehetett használatban. A vékony rétegekből álló rétegsort helyenként újabb kori gödörszerű beásások törik át (8. kép 38., 43., 51.) (25,4-26,25 m; 27,8-29,3 m; 32,5-37,5 m). A 43. számmal jelzett gödör leletanyaga alapján újkori29 (10. tábla 4-6.), míg az 51. számú talán késő középkori30 (10. tábla 7.). A késő középkori rétegek nyugat felé fokozatosan vékonyodnak, majd az út nyugati oldalától mért 41,9 méternél egy nagyobb barna beásással megszakadnak. Az alsó, barna réteget fedő egyik rétegből (8. kép 55.) kisebb fazékperem-töredék (12. tábla 1.), a nagyobb barna beásásból (8. kép 58.) késő középkori jellegű fazék perem- s válltöredéke (12. tábla 2.), míg az ezt metsző beásásból (8. kép 57.) egy szűrőlemezes töredék (12. tábla 3.) bukkant elő. Ez utóbbi töredék valószínűen egy csecses füles korsóhoz, esetleg egy kiöntős korsóhoz vagy palackhoz tartozhatott. Vörös, durva anyaga a késő középkori kerámiákéhoz hasonló. Az emelkedő, s itt már csak mintegy 30 cm vastag alsó barna rétegbe több helyütt mélyülnek utóbb beleásott, néhol egymást is metsző gödrök (51,1-54,3 m, 54,8-57 m; 60,15-61,1; 61,7-64,1), azonban földfelszíni építményre utaló járószint vagy kemence itt már nem került elő. 53 m-nél az egyik paticspöttyös beásásból (9. kép 59.) a fent bemutatottakhoz hasonló (kései jellegű, peremének belső oldalánál megvastagított) cserépüst nagyobb töredéke bukkant elő (12. tábla 4.). 64,8 m-nél jelentkezett a barna humusz felett egy leletmentes szürke homokosagyagos sáv, mely a töltés felé fokozatosan vastagodott, s minden, a barna humuszba ásott, de betöltésében el nem különülő beásást elfedett. E leletmentes réteg alighanem a Rába-töltés építésével kapcsolatban keletkezett. Történeti háttér A gázcső-árok által átvágott település azonosítható a középkori Mórichida déli részével. E településről az első adat, hogy IV. Béla király Mórichidán keltezett oklevelet 1242 októberében. (MÓL Dl.251.) Mivel a premontrei prépostság számára 1251-ben kiadott adománylevél határjárásában a határ a „Nagy”-nak nevezett Móric régi hídjától indul,31 a híd s a falu névadója alighanem Pok nembéli I. Móric le-340
