Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Tomka Gábor: Beszámoló az Árpás és Mórichida határában 1998 tavaszán végzett régészeti megfigyelésekről
TANULMÁNYOK lenségek korlátozott vizsgálatára volt lehetőség. A kistöltés lábától keletre 0-6,8 m között, a Dombiföldi út alatt, valamint a Rába töltésének lábánál egyáltalán nem sikerült megfigyeléseket végezni, mert e helyeken az árkot a győri múzeum értesítése nélkül ásták ki és temették vissza. Az említett kistöltés és a Dombiföldi út közötti vízelvezető árkot a kistöltés nyugati lábától tolólappal eltolt földdel töltötték fel. Itt a dózerolás helyén kb. 2 x 6,5 m-es területen a jelenségeket felületben is meg tudtuk vizsgálni. A rendelkezésre álló rövid idő, a csapadékosra forduló időjárás a jelenségek kellő alaposságú vizsgálatát annak ellenére sem tette lehetővé, hogy Kardos Zsuzsanna régész, evangélikus lelkész önzetlen segítséget nyújtott a leletmentéshez. A kis felületű feltárás és a kistöltéstől nyugatra eső mintegy 120 m-es árokszakasz metszetrajzainak elkészítésében szüleim siettek segítségemre. Szőnyi Eszter közismert gyakorlati érzéke, pontos szemmértéke nélkül a rövid időre napvilágra került régészeti információk nagy részét aligha sikerült volna rögzíteni. A lelőhelyen folytatott korábbi régészeti kutatások A kistöltés építése során, 1965-ben Gabler Dénes végzett az egykori premontrei templom és a műút közötti szakaszon leletmentést.2 A régészeti jelenségek a kistöltés keleti oldalán mélyített árokban jelentkeztek. A templomtól északkeletre, az árok végétől mintegy 30 m-re cserépüst-töredékek, malomkő-töredék és vastárgyak (kés, sarkantyú és zabla töredékei) kerültek elő. Az árok középső részén nagy mennyiségű kerámiát és vörösre égett rögöket, vörös elszíneződést figyelt meg Gabler Dénes. Az árok északi, a műúthoz közeli szakaszán néhány kora újkori sír maradványa is előkerült. A leletmentés során az árok középső részén tapasztalt jelenségek feltehetően megfelelnek a lentebb leírt, a kutatószonda keleti részén tapasztaltjelenségeknek. Ugyanehhez a lelőhelyhez tartozik az Árpás és Mórichida között futó műúttól északra, a Rába jobb parti töltésétől keletre, a mentesített oldalon elhelyezkedő terület, ahol 1977-ben vízelvezető árkot mélyítettek. Az itt előkerült jelenségeket, egy kemencét és egy téglafal maradványát T. Szőnyi Eszter dombiföldi kutatása keretében Vályi Katalin dokumentálta.3 A Rába-hídra felvezető úttól északra terepbejárás során számos középkori cseréptöredéket találtunk, köztük cserépüst-peremeket, késő középkori fazékperemeket, fedőgombokat, korsófüleket, pohár és mázas bögre peremtöredékét, valamint szürke, tál alakú kályhaszemek töredékeit (1. tábla l-ll.).4 A lelőhely keleti szakasza A terepbejárási adatok szerint az említett kistöltéstől keletre (Mórichida-Szilas-dűlő), a töltés lábától mintegy 200-250 m távolságra kezdődik a lelőhely. Mivel a gázcső árkát a kistöltéstől keletre csak 100 m hosszan ásták ki kanalas markolóval, ettől keletre csak felszíni megfigyelésre volt mód. A felszínen gyűjtött értékelhető leletanyag 45%-a Árpád-kori, 48%-a késő középkori, míg 7%-a újkori jellegű. A leletek harmada cserépüst peremtöredéke. A teljes leletanyagban ritka egy 1 ARRABONA 2011. 49/1. 324
