Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)

Ottományi Katalin: Késő római mázas kerámia a budaörsi telepen

i

■

ARRABONA 2011.49/1.

TANULMÁNYOK

JEGYZETEK

1 A telep részletes ismertetése előkészületben (Ld. Ottományi 2011). Eddig megjelent összefoglalás: Ottományi - Mester - Mráv 2005; Ottományi 2005; Korábbi ásatás 1963-1965-ben történt a területen Kaba Melinda vezetésével. Leletanyaga közöletlen.

2 A nagyobb kőépületeken belül több helyiségben is szerepel, ha ezeket külön számoljuk, akkor jóval több objektumról beszélhetünk. Pl. a késő római főépületben (L/263-270. obj.) 63 db stb.

3 Kaba Melinda ásatásán is előkerült több mázas edénytöredék (min. 20 db), de objektumhoz kötni a leltárkönyvi hiányosságok miatt csak keveset sikerült. A továbbiakban a formákhoz is csak az új ásatás edényeit soroltam be.

4 A táblákon szereplő edények katalógusát hely hiányában jelen tanulmány nem tartalmazza. Valamennyi mázas edény összefoglaló táblázatát (forma, szín, anyag, objektum s keltező mellékletek) ld. Ottományi 2011 (DVD melléklet).

5 Festett peremű dörzstál még Kaba Melinda ásatásán, a későbbi I. kőépület keleti feléből is került elő.

6 Egy tűzdelt díszű csésze peremet Kaba elinda. is említ, azzal együtt 7 db.

7 Korsófülből is sok maradt ránk (16 db). Némelyiken az üvegedények utánzásából keletkezett kis dudor. Ez a fülkiképzés a tölcséresen kihajló peremű, szűknyakú korsókra jellemző leginkább.

8 Kaba Melinda ásatásán zöldmázas, nagyméretű fül s egy kétfülű, nagy korsó töredéke is előkerült.

9 Szemcsés anyagból az ún. horreum kerámiában: Gattringer - Grünewald 1981, Abb. 5/7-8. (Traismauer); Rodriquez 1997, Taf. 10.96. (bekarcolt hullámvonaldíszes pohár). Besimított ágmintával díszítve hunkori arany ékszeres temetkezésnél, Bakodpusztáról: Bóna 1993, 262., 114. kép.

10 Csak a bepecsételt díszítést említi, a belül mázas kivitelre Maróti Éva hívta fel a figyelmemet, segítségét ezúton is köszönöm.

11 Vámos 2009: a Mithras kultuszon kívül más istenségek tiszteletével is kapcsolatba hozhatók a kígyós edények (Liber Pater, Aesculapius stb); Popilian 1997, Fig. 16-17. (Romula): 2-3. századi kígyós edényen arc, valószínűleg istenábrázolás a bepecsételés mellett.

12 A tokodi pecsételt edényformák s valamennyi díszítőmotívum a mediterrán eredetű sigillata chiara tálakon is előfordulnak, így Lányi Vera véleménye szerint a késő római bepecsételt kerámia eredetét inkább a sigillata tálak utánzásában, nem pedig a dáciai illetve barbaricumi fazekas művesség hatásában kell keresni. Ld. Lányi 1981, 82., Abb. 23. 3—4.

13 Nehéz a határokat megvonni a zöld egyes árnyalatain belül. Attól függően, hogy milyen vastagon került az edényre, lehet világosabb vagy sötétebb színű. Pl. ahol csak mázpettyek vannak sárgászöld, belül pedig zöld színű. Ugyanígy a megfolyt máz is mindig világosabb színű, mint ami az edény öszszefüggően mázazott részén van. Olyan tál is van, amelyik belül zöld, a peremén pedig barna, illetve egy korsó barna mázas, füle és pereme pedig zöld (4. tábla 4.).

14 Ottományi 2008, 167-168. (Torbágy 9. lh.); Ottományi 2011a (Visegrád-Gizellamajor); Horváth 2011 (Keszthely-Fenékpusza); Tomka 2004, 390-391., Taf. 1-5. (Arrabona, a tábor feladása utáni la-lb fázis. A 2. fázis anyagában már csak 1 db mázas töredék volt a házi kerámia, a besimított és kézzel formált töredékek mellett) ; Scarbantia 380-as évek utáni rétegeiben először a mázas és besimított kerámia együtt fordul elő, majd csak a besimított illetve fekete, fényes, germán jellegű kerámia marad (Bónis 1991,143-144.). Keszthely-Fenékpusztán az északi erődkapu 2. járószintjén (4-5. sz. fordulója) és a 3. szint alatti építési törmelékben (5. sz. első fele) találtak mázas kerámiát, besimított töredékekkel együtt. A 3. szinten már csak besimított kerámia volt, mázas nélkül (Müller 1979, 138-145., VI. t. 5-6., 18. kép). A mázas és besimított kerámia együttes gyártása: Ottományi - Sosztarits 1998,181-184.; Palágyi 2004, 51-56.

15 Nemcsak a provinciában, de a Dunától északra lévő germán telepeken is feltűnik a 4-5. század fordulóján, mint római import. (Friesinger - Kerchler 1981, 264. (Mautern, Schiltern, Thunau, Heidenstadt, Maiersch, Straning, Oberleisberg, Niederleis, Stillfried, Wien-Aspern, Wien-Leopoldau, Brno-Ivanovice stb.); Stuppner 2008 (Straning, Zwingendorf) stb.)

278