Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK A neki szóló dedikació igazi kuriózumnak számít, mert a császárkorban az istenség neve ritkán olvasható — különösen latin nyelvű — feliratokon és Egyiptomon kívül csak kevés kultuszhelyét ismerjük. Eddig egyedülálló az istenség Augustus mellékneve is. Ozirisz neve Itáliában (CILXI 1543 - cf. p. 1266 = ILS 4351 = SIRIS 563 (Faesulae); CIL XI1160 = SIRIS 595 (Veleia) - cf. Malaise 1972, 207.), azon belül is Róma városában csak néhány görög és latin nyelvű feliraton fordul elő (Malaise 16. kép Az idő felett uralkodó Ozirisz (Osiris Khronokrator) császárkori ábrázolása (Róma, Museo Nazionale Romano) 1972,206-207.),35 ettől északabbra pedig csak a scarbantiai feliraton említik. Az alexandriai istenek hellénisztikus és római kori szentélyeire különösen jellemzők a változatos „mellékkápolnák”, ahol a szentély főistenségéhez kötődő istenalakokat vagy az istenség egy-egy speciális megjelenési formáját imádták. (Kleibl 2009, 90-95.) Ezek lehettek kisebb szentélyek, aediculák mint a pompeji Iseumban, de pusztán olyan falfülkék, exedrak is, amelyek a templom udvarára nyíltak. (Kleibl 2009, 93.) Legtöbbször a szentély udvarán, a templom közelében építették fel őket, de attól általában elkülönülve. Jó példa erre az egyiptomi Berenike Iseuma, ahol a Tiberius-kori ízisz-szentélyt Ozirisz és Hórusz mellékszentélykéi fogták közre. (Hölbl 2005, 27. Abb. 36.) Valahogy így kell elképzelnünk a scarbantiai Iseum területén Ozirisz saját kultuszának helyszínét is, bár ennek formáját ma még nem ismerjük. Építési felirata alapján azonban jelentősebb, Ozirisz kultuszszobrát magába fogadó építmény, egy Osireion lehetett. Lelőhelye alapján nem tartjuk kizártnak, hogy ez egy pódiumtemplomhoz kötődő kisebb szentély volt, amelynek közelében a feliratos tábla előkerült. Az sem kizárható, hogy egy falazott bázis homlokzati burkolólapja volt, amely Ozirisz szobrát hordozta. Egyiptomon kívül kevés olyan ízisz szentély ismert, ahol a hellénisztikus vagy a római korban Ozirisz járulékos kultusza kimu224
