Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei
MRAV ZSOLT - GABRIELI GABRIELLA A SCARBANTIAI ISEUM ÉS FELIRATOS EMLÉKEI amely 7,6 cm. Az 1. sorban az A betűt helyhiány miatt keskenyebbre vésték. Több longa betűt alkalmaztak, a 2. sorban egy L-et, a 3. sorban pedig egy I-t. Az O betű a 4. sorban kerek, az 5. sorban azonban valószínűleg helyhiány miatt oválisak. A szavakat és rövidítéseket következetesen használt lefelé álló háromszög alakú puncta választja el egymástól. Ilyen szóelválasztójel még a 2. és a 4. sor végére is került. 2002-ben Sopron belvárosában, az egykori ferences, majd bencés kolostor területén került elő Gabrieli Gabriella ásatásán, ahol az Iseum kerítésfala mellett, valószínűleg felállításának eredeti helyén állt. Innen a Soproni Múzeum gyűjteményébe került (ltsz. nincs). Ma a Csatkai utca 9. sz. alatti kőraktárban raklapon fekve őrzik.19 Isidi ■ sac(rum) Claudia ■ Tí(berii) ■ f(ilia) ■ Severa pro ■ se ■ et ■ 5 suis ■ ex ■ voto l(ibens) ■ m(erito). Az állító apja vagy annak egy férfiági őse Claudiustól vagy esetleg Nérótól kaphatta polgárjogát. A Severa cognomen mindenhol, különösen Itáliában és a Birodalom kelta alaplakosságú területein tömegesen elterjedt, általános név. (Kajanto 1965, 256.; Alföldy 1969, 295. Előfordulásaihoz az európai provinciákban ld. Lőrincz 2002, 76-78.) A felirat érdekessége, hogy a köszönőáldozatot pro se et suis Izisz istennő egy női tisztelője, Claudia Severa mutatta be. A személyes indíttatású oltár kiválóan mutatja, hogy nők számára a misztériumvallások közül ízisz kultusza volt talán a legvonzóbb. A nők ízisz irányába mutatott vallásos elkötelezettségét jól tükrözik híveinek athéni sírfeliratai (Walters 2000, 63-89.; Walters 2010, 175-198.) és egy Itáliában, Gubbioban feltárt sír is, amely — egyéb mellékletek mellett — az elhunyt sistrumát is tartalmazta (Iside 1997, 494-497.). Ez a jellegzetesen a görög-egyiptomi istennő kultuszához tartozó hangszer az elhunyt hölgy íziszhez fűződő szoros kapcsolatának kifejezője volt (ld. alább). A pannoniai tartományokból sem Severa az istennő egyetlen ismert női híve. Egy sisciai lelőhelyű bronz tabula ansataba poncolt felirat annak állít emléket, hogy egy Vol(cenia) Maxima nevű nő ex visu fogadalmi ajándékot adott ízisz Augustának. (AIJ 531 = SIRIS 653.) Az alexandriai istenek egyik carnuntumi oltárát pedig egy férfi cum Fabia Titiana uxore állította. (CIL III11157 = ILS 4383 = SIRIS 668.) ízisz és női hívei között kialakult intim kötődés mögött elsősorban az húzódik meg, hogy a kultusz középpontjában egy női problémák iránt fogékony és azokat meghallgató, segítő istennő állt. (Witt 1971,130-140; Hölbl 1983, 99.) Másodsorban a misztériumok iránti igény a nőkben is erősen élt, de a legtöbb misztériumvallás megbélyegezte, kiszorította őket híveik köréből. Mithrász kultuszából például minden nőt igyekeztek kizárni. (László et al. 2005,12.) 215