Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella: A scarbantiai Iseum és feliratos emlékei
MRAV ZSOLT - GABRIELI GABRIELLA A SCARBANTIAI ISEUM ES FELIRATOS EMLEKEI Mráv Zsolt - Gabrieli Gabriella A SCARBANTIAI ISEUM ÉS FELIRATOS EMLÉKEI 1962-ben Wessetzky Vilmos a Soproni Szemle számára külön tanulmányt írt Scarbantia, a római kori Sopron akkor ismert egyetlen Izisz-kultuszhoz köthető emlékéről, a város területén 1856-ban előkerült Izisz Augustának és Bubasztisznak szentelt, sokat vitatott oltárról (kát. 1). A lelet elhelyezése kapcsán hangsúlyozta, hogy ez alapján önmagában „semmiképpen sem szükséges Scarbantiában egy Isisszentélynek feltételezése.” (Wessetzky 1962,361.; Wessetzky 1961,40.) Az oltár felállítási helyét ezért egy városi lakóház magánszentélyében képzelte el. Bár Thomas Edit korábban felvetette egy esetleges scarbantiai ízisz-szentély létét,1 ezzel — további leletek hiányában — a közelmúltig senki sem számolt. 2002-ben a soproni egykori ferences, majd bencés kolostor felújítási munkái során azonban nagy meglepetésre előkerült ez a nem várt szentély, amely annak a helynek a közvetlen közelében fekszik, ahol Izisz és Bubasztisz istennők oltárát megtalálták. Az ásatás a feltárt felület kis alapterülete ellenére további három feliratos emléket eredményezett. Az ízisznek és Ozirisznek szentelt új soproni feliratok — a mainzi ízisz és Magna Mater ikerszentély feliratos kőemlékei mellett2 — az utóbbi évtizedben előkerült legjelentősebb, görög-egyiptomi isteneknek szentelt feliratcsoportnak tartható, nemcsak Pannóniában, hanem a Római Birodalom területére kivetítve is. Előkerülésükig huszonhárom, alexandriai isteneknek állított feliratot ismertünk a pannoniai tartományokból,3 amelyek száma az új leletekkel jelentősen gyarapodott. Az egyetlen szentélyhez köthető négy feliratos emlékkel az alig kutatott scarbantiai Iseumból ma már ugyanannyi feliratos kőemléket ismerünk, mint az istennő szinte teljesen feltárt savariai szentélyéből.4 Tanulmányunk célja a scarbantiai Iseumhoz köthető feliratok első teljes közzététele. Scarbantia Izisz szentélye a régészeti feltárások tükrében A templom épületének alig tíz százalékát sikerült eddig feltárni, ezért épületéről még nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre (1. kép).5 Ráadásul a középkori és későbbi építkezések, főleg a pincék ezeket a maradványokat is nagymértékben elpusztították. Az egykori épületekre csak a 3,5-4 méter mélységben fekvő járószintekből és alig megmaradt alapfalakból következtethetünk. Az alexandriai istenek máshol feltárt templomai és az írott források azonban lehetővé teszik számunkra, hogy elképzelhessük, hogyan nézhetett ki és milyen élet zajlott egykor falai között. Izisz kultuszának helyi jelentőségét mutatja korai meghonosodása, amelyet az előkerült feliratok alapján legkésőbb a Kr. u. 1. század középső évtizedeire keltezhetünk (ld. alább). A szentély városi életben betöltött szerepét tükrözi topográfiai helyzete is. Épületét ugyanis Scarbantia sűrűn beépült városközpontjának lakóházai közé ágyazódva, frekventált helyen, a város főterének, a fórumnak a közelében 201
