Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Melis Eszter. Adatok a Tokod-csoport nyugati elterjedéséhez
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 A kisapostagi temető közlésében a Kisapostag II. fázissal (Mozsolics 1942,16-17.), későbbiekben a Kisapostag III. fázissal feleltethető meg (Torma 1972, 30., Torma 1978, 23.). A késő kisapostagi-korai mészbetétes (vagy átmeneti) fázis elnevezés azt tükrözi, hogy a „Kisapostag-kultúra” a mészbetétes edények kultúrájának genetikus előzményeként értelmezhető. (Csányi 1978, 35-36.; Honti - Kiss 1996, 25.; Honti - Kiss 1998,49-51.) Újabban a 184 síros bonyhád-biogázüzemi temetőben a „tekercselt pálcikás díszítést használó népesség” csontvázas, szórt hamvasztásos, és a mészbetétes edények népének hamvasztásos temetkezéseinek folyamatosságát figyelték meg, ennek kapcsán Szabó Géza elvetette a „Kisapostag-kultúra” elnevezés használatát, e leletanyagokat a mészbetétes kerámia kultúrája legkorábbi időszakába sorolja (Bonyhád I., II. fázis); az átmeneti periódus a bonyhádi temető III. fázisának feleltethető meg (Szabó 2009, 62-64.; Szabó 2010,112, 6. t.; 10. t.). Mára a Mozsolics A. (Mozsolics 1942,39^11.) és Torma I. (Torma 1972,26.) által körvonalazott „Kisapostag-kultúra” értelmezése több szempontból módosult; felfogásában egyetértve Szabó G. álláspontjával a mészbetétes kerámia kultúrája legkorábbi szakaszának tekintem. Az elnevezést azonban — kutatástörténeti okokból, valamint mert a „Kisapostag I.” fázisban inkrusztáció hiányában (Torma 1972,20.) valószínűleg mészbetétes kerámiáról nem beszélhetünk — megtartom idézőjelek közt, mint egy fázis megnevezéseként. 2 Győr-Ménfőcsanak, Szeles-dűlő névváltozatairól, és a korábbi feltárásokról lásd Takács 2006,537-540. E kiterjedt (több mint 100 ha) sok korszakos lelőhelykomplexum szerteágazó kutatástörténetének felvázolására nincs mód e rövid tanulmányban, már csak azért sem, mert a Bevásárlóközponttól északnyugatra, a 83. sz. út túloldalán a cikk írásakor is nagyfelületű feltárást folytattunk Győr-Ménfőcsanak-Széles-földeken (ásatásvezető: Ilon Gábor, munkatársak: Eke István, Horváth Ciprián, Melis Eszter) 28 ha-os területen, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ „Győr-Ménfőcsanak, Eperföldek Bevásárlóközpont” projektje keretében. E feltárásoknak elhunytáig egyik konzulense volt T. Szőnyi Eszter. A 2009-2011-es ásatás eredményeiről több kötetes monográfiában szeretnénk beszámolni (Főszerk.: Ilon Gábor). 3 Szakdolgozatomhoz az 1995-1998-as ménfőcsanak-bevásárlóközponti ásatások kora-középső bronzkori leletanyagának rendelkezésemre bocsátását ezúton is köszönöm M. Egry Ildikónak. A szakdolgozatom elkészítéséhez nyújtott támogatást pedig köszönöm Ilon Gábornak. 4 Az 1-2. táblán látható rajzokat, továbbá a 4. tábla 1. rajzát Radies András készítette, a többi a szerző rajza. A táblák összeállításában Lakatos Janka működött közre, segítségüket ezúton is köszönöm. 5 E technika „lépsejt-szerű”, szabályosságot sugalló elnevezése a Hatvan-kultúra valószínűleg durvább, vastagabb szálú szövet benyomkodásával készített díszítését jutatta eszembe (vö. Ember 1952, XXXX. 4., XLI. 1-3.), azonban leírása (Nesporová 1969, 387.) a ménfőcsanaki anyag „sekély, szabálytalan gödröcskékkel” benyomkodott, helyenként fű, vagy vesszőlenyomatos edénytöredékeire illik (4. tábla 2., 3., 4.). Sajnos a szakirodalomban e díszítéstípusról jó minőségű, összevethető ábrát nem találtam. 6 http://www.mnm-nok.gov.hu/hireink/regeszeti-munkaink/423-evezredek-emlekei-menfocsanakhataraban.html (2012. szept.) 18. kép 7 Ménfőcsanak, szeles-dűlői mészbetétes temetőből van még tudomásom egy csontvázas sírról tokodi edényekkel (Ménfőcsanak - 83. út, 12. sír, ásatásvezető: Vaday Andrea) - Kiss Viktória szóbeli közlése; segítségét, szakmai tanácsait ezúton is köszönöm. IRODALOM BÁNDI Gábor 1963 Die Lage der Tokodgruppe unter den bronzezeitlichen Kulturen Nordtransdanubiens und der Südslowakei. Musaica 3. Bratislava, 3-25. 1963-1964 Data to Early and Middle Bronze Age of Northern Transdanubia and Southern Slovakia (Some Problems of the Tokod-Group). Alba Regia 4—5, 65-71. 1984 Die „Kisapostag-Problematik” In: Nikola Tasié (Hrsg.): Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und Nordbalkans. Beograd, 257-263. BÁNDI Gábor - F. PETRES Éva - MARÁZ Borbála 1979 Baranya megye az őskorban - Középső bronzkor. In: Bándi Gábor (szerk.) : Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Pécs, 74-95. 190
