Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Melis Eszter. Adatok a Tokod-csoport nyugati elterjedéséhez
MELIS ESZTER ADATOK A TOKOD—CSOPORT NYUGATI ELTERJEDESEHEZ Melis Eszter ADATOK A TOKOD-CSOPORT NYUGATI ELTERJEDÉSÉHEZ A jelen közlés alapjául szakdolgozati témám, Győr-Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont területén 1995-ben, és 1997 tavaszán feltárt 28, meglehetősen elszórtan elhelyezkedő objektum (gödrök, kutak) (1. térkép) késő kisapostagi-korai mészbetétes fázisúnak1 meghatározható, a kora és középső bronzkor átmenetére (RBAlb - RBA2a) keltezhető kerámiaanyaga szolgált. (Melis 2009, 44-45., 69-72.) Ebből a feldolgozás során négy, a feltárt terület déli részének közepénél kissé nyugatabbra elhelyezkedő gödör (J. térkép: 214,280,901,903. objektum) leletanyagában lettem figyelmes néhány Tokod-csoporthoz köthető edényre, ill. töredékre; ezeket szeretném most bemutatni. 1. A lelőhely Győr-Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont feltárási területe Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, Győrtől 6 km-re délnyugatra, közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Ménfőcsanak településrész határában, a 83. számú főút délkeleti oldalán helyezkedik el. A lelőhelyrésztől jelenleg mintegy 1 km-re, északnyugat fele kanyarodó Holt-Marcal (Öreg-Rába) alakította ki azt a szabályozás előtt nyugat és északkelet felől mocsaras ártéri rétekkel határolt hordalékkúpot, amelyet a régészeti szakirodalom az Ml autópálya Győrt elkerülő szakaszának a nyomvonalán 1990-1991-ben végzett leletmentések óta Szeles-dűlőnek nevez.2 E lelőhelykomplexumot északkelet-délnyugati irányban szeli ketté a 83. sz. főút, amelytől délkeletre az ásatások tanúsága szerint a római korban a Brigetio-Savaria út vezetett (Szőnyi 1997; Szőnyi 1999). Az 1995-1998-ban Győr-Ménfőcsanak-Bevásárlóközpontnak nevezett, mesterségesen elkülönített lelőhelyrész határait északkeleten az Ml-es autópálya lehajtója, északnyugaton a 83. sz. főút, délnyugaton a főútból Ménfőcsanakra leágazó bekötőút (Zsigmond király utca), délkeleten pedig Ménfőcsanak északnyugati széle (Mérföldkő utca) jelentik. (1. térkép) A Bevásárlóközpont lelőhelyrészen az 1995-ös szezonban 6 hektáron, több felületen 568 objektumot tártak fel e kötet ünnepeltje, T. Szőnyi Eszter és férje, Tomka Péter, továbbá M. Egry Ildikó,3 valamint Vaday Andrea vezetésével a késő középkorból, a népvándorlás (avar, langobárd temető), és a római korból. (Szőnyi 1997; Szőnyi 1999; Szőnyi 2003) Az őskorból javarézkori (Egry 1999) és vaskori telepjelenségeken kívül bronzkori objektumokat is feltártak: a jelentés szerint 7 kisebb gödörből és 2 kútból, valamint egy 800 m2 felületű dombon 30 cm mélységig gyűjtöttek mészbetétes töredékeket. (Egry et al. 1997, 72-73.; Egry et. al. 2001,30.) Az 1995-ben előkerült leletanyag átnézése során 12 objektumban (ebből 3 kút) találtam biztosan kora - középső bronzkori kerámiát, 7 gödörből atipikus bronzkori, kis töredékek származnak, és több esetben a kora - középső bronzkori kerámiatöredékek római kori darabokkal együtt kerültek elő, a római objektumok, elsősorban árkok bolygatásai miatt. A Bevásárlóközpont 17 hektáros területének északnyugati, „Savanyítónak” - az egykori Málnatartósító és Savanyító üzem miatt - és középső, „Közműnek” nevezett részén 1996 őszén, és 1997 tavaszán végeztek M. Egry Ildikó, T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter megelőző feltárásokat. Az 1996-1997-es ásatások 179
