Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRÁS AZ ÚJKÉRI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... A fa szószék mellvédjének oldalát a négy evangélista domborművű szobrával díszítették, fölötte kereszttel. A keresztelőkutat fából készítették, színezték, víztartóját cinből gyártották, felette Krisztus keresztelését ábrázoló faragvánnyal.39 A szobrok száma eggyel gyarapodott, Páduai Szent Antalt az északi kereszthajóban helyezték el faliállványon 1910 körül.40 Az 1930. március 10-i leltár az előbbiekhez képest alig tartalmaz új információt. Ekkor már a hajó északi oldalán volt az I. világháborúban hősi halált halt újkériek aranybetűs márványtáblája, melyet a helyi római katolikus ifjúsági egyesület ajándékozott.41 A Szent Anna-szobrot 1920-ban ajándékozta özv. Vámos Istvánné,42 míg a Szent József-szobor valamikor 1930 táján került a templomba. Az 1934. évi egyházlátogatáskor báró Solymosy László (1909-1975) volt a kegyúr. A templomtorony felújításra szorult.43 1939 decemberében bevezették az épületbe a villanyt 14 lámpával és két áramkörrel.44 Az orgonát ebben az évben özv. Borosay Ferencné és lánya, Kontor Gyuláné 1200 pengős adományából teljesen renoválták.45 Az 1940-ben felvett kérdőívben46 kitértek a templom falfestményeire: a négy evangélista falfestménye az első keresztbordák között a hajóban, a mennyezeten; továbbá pápai és püspöki jelvényeket, rézkígyót, istenszemet, cibóriumot, monstranciát ábrázoló falfestmények. A templomban ekkor hét szobor volt. Közülük csak Szent Vendelét tartották barokk stílusúnak, a többit tiroli munkának, kivéve Klozák Klotild ajándékát,47 Kis (Lisieux-i) Szent Teréz szobrát, melyet 1937-ben faragott hársfából a győri Schubach cég. A tornyot még ebben az évben renoválták.48 A harangok Az első katolikus egyházlátogtáskor (1663) még csak egy harang lógott a toronyban, második harangról 1735-től kezdve tudunk. Az 1780. évi jegyzőkönyben ugyancsak két, megáldott harang szerepel. A nagyobbik 250 font súlyú, Szent Miklós tiszteletére öntötték. A kisebbik, 200 fontos harangot Szent Jakabról nevezték el. A XVIII. század végén a harangok tekintetében változás történt. 1795-ben az egyiket, minden bizonnyal az 1780-ban említett 250 font súlyú Szent Miklós-harangot 9 krajcáros költséggel Kőszegre szállították, azért, hogy a harangötő azt az új harang árába beszámítsa, vagy beolvassza. Még ebben az évben az új harangért 50 forint foglalót fizettek ki. 1796-ban a foglalón túl további 224 forintot kapott a harangöntő. 1798-ban egy újabb harangot készíttettek, ami a 40 forint foglalón túl 154 forint 15 krajcárba került. Ezt az új harangot a Jakab-harang helyett önttethették.49 Bonyolítja a helyzetet, hogy az 1812. évi jegyzőkönyv három harangot említ. Eszerint: a nagyharangot 1796-ban, a másodikat 1798-ban öntötték, Szily János szombathelyi püspök konszekrálta azokat: az előbbit Jézus tiszteletére, az utóbbit pedig (ahogy az emberek emlékeznek) a Szentháromság tiszteletére (nem volt ugyanis rávésve). A harmadik, avagy a legkisebb harang 1753-ból való, Szent János evangélista tiszteletére, de nem tudni, ki konszekrálta. A nehézséget az okozza, hogy ha már 1753-ban megvolt ez a harang, akkor miért nem említi az 1780-as jegyzőkönyv. Elképzelhető, hogy máshonnét került ide később? Annyi bizonyos, hogy 161
