Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)

Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története

KELEMEN ISTVÁN - NEMES ANDRAS AZ UJKERI, ALEXANDRIAI SZENT KATALIN... rendezésről. A főoltárt továbbra is Szent Katalinról nevezték el, az oltárt a már em­lített Schaller-kép díszítette. A Boldogságos Szűz oltára a sekrestye mellett he­lyezkedett el, Mária fából faragott képével. Feljegyezték Krisztus Keresztjének ol­táráról, hogy a tisztítóhelyet ábrázolta, ezért jurgatorium oltárgyá”-nak nevezték. A tabernákulum és az oltárok menzája fából készült, mindhárom oltárt konszek­­rálták, de nem lehetett tudni, kicsoda. A jegyzőkönyvben gipszből készült szószék Cchatedra gypsea) szerepel, ami stukkóborítású faépítményre utalhat. A szószékre a sekrestyéből lehetett feljutni. A korábbról már ismert keresztelőkút a szentély bal oldalán kapott helyet, a kisoltár mellett. A padlózatot mindenütt égetett tégla ké­pezte. A templom egy, a sekrestye két erős kapuval volt ellátva. A hajóban össze­sen 20, jó állapotú, puhafából készült pad állt a hívek rendelkezésére, a szentély­ben pedig a templomatyák számára kettő. Látszott még a régi közkripta maradványa; utoljára az egykoron Újkéren közbirtokos Vizkeletyek családja te­metkezett ide. Később több testet kiemeltek, a kriptát pedig már betemették. A kar­zat 30-40 férfi befogadására volt alkalmas. A gyóntatószék a sekrestyében állt. (Can. Vis. 53. kötet. 206-210.) Az 1829-es canonica visitatio az 1812. évi szöveghez képest kevés új infor­mációt tartalmaz, szinte annak szó szerinti megismétlése. A kegyúr ekkor gróf Szé­chényi Pál (1789-1871) volt. A templom egyre szűkebbé vált, hisz a falu lakossága elérte az 1176 főt. Feljegyezték, hogy a közkripta nyoma egészen 1808-ig látszott, lejárata a templom közepén volt, de már nem használták. Mindhárom oltárkövet épen találták, azokat még 1787-ben Fengler József győri püspök (1787-1802) zárta le szeggel. Az aranyozott fatabernákulum fölött réz pacifikáié állt. A keresz­telőkút időközben megújult medencéje rézből volt, törzse pedig közönséges kőből. (Can. Vis. 65. kötet. 281-283.) Az 1840-es évek közepén a számadások tanúsága szerint új orgonát szereztek be, aminek kifizetése több éves ütemezésben történt.13 1847/48-ban 66 ft 48 kr-t fizettek a kőművesnek a templom „ki igazétásá”-ért.14 Az épületet 1853-ban resta­urálták a templompénztár terhére. A kézimunkát és a fuvart az újkéri hívek szol­gáltatták.15 A barokk templom alaprajzát az 1856. évi kataszteri térkép őrizte meg az utó­kor számára. (18. kép)16 Az 1860. november 2-án felvett templomleltár idején gróf Széchenyi Kálmán (1824-1914) kegyurasága alatt állt az istenháza. A templom építése, jó karban tar­tása az ő kötelessége volt, míg a szekeres és kézimunkával ilyen esetekben a hívek tartoztak. A cseréppel fedett tetőt rossz állapotban találták, a leírás szerint: „a te­tőfák olly rosszak, hogy minden perczben öszsze omlással fenyegetnek”. Továbbra is gondot okozott a templom szűk volta (hossza IIV2ÖI, szélessége 4V2ÖI): a „népes­ségét tekintve olly kicsin, hogy a híveknek fele semférbe, s ez sok baj és templomi ren­detlenségnek okozója”. A hívek kényelmét 26 pad szolgálta.17 Az 1869. január 15-én készített leltárban még mindig arról panaszkodtak, hogy a tetőszék rozzant és ja­vítást kíván, ráadásul időközben tönkrement négy pad is.18 153

Next

/
Thumbnails
Contents