Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Kelemen István - Nemes András: Az újkéri, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére emelt plébániatemplom története
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK Az oldalfalakon látható fülkék padkájának szintjét a XIX. században cca. 10 cmrel emelték meg. A templom belső terében a falnedvesedés vonaláig verték le a vakolatot. Ez a szentélyben 1,5 méterig terjedt, a hajóban és a karzataljban 2,5-3 méter magasságig is felnyúlt. (9. kép) A vakolatverés előtt kutatószondákat nyitottunk, ellenőrizendő, hogy korábbi vakolat, esetleg falfestés maradt-e fenn. Sajnos nemleges választ kaptunk. A levert vakolat mindenütt cementes alapú habarcs volt. A helybeli idősebbek közül többen is emlékeztek vakolatcserére. A vakolattól megtisztított falak a külső oldalakon megfigyelteket támasztották alá. A középkori falszövet belül is addig terjedt, ameddig azt kívül megfigyelhettük. Az északi falban a barokk sekrestyeajtót szintén megtaláltuk. Látványos eredményekkel szolgált a karzat alatti rész kutatása. (10-11. kép) A déli falban egy kváderkövekkel épített kávájú ajtót tártunk fel, melyet már a középkor vége felé, még jóval a canonica visitatiók beszámolója előtt befalaztak (12. kép), a későbbiekben fülkeként használták. Kétperiódusú karzat lenyomata is előkerült. A korábbi egy fából épült lehetett, ennek gerendafészkeit találtuk meg a falban, téglával befalazva. Megszűnése a barokk, már boltozott karzat építésének idejére tehető. Utóbbi keleti oldalán két pillérre támasztott, feltehetőleg három szakaszból álló keresztboltozat lehetett. A körítőfalakba vésett boltozatvállak levésett csonkjait mindhárom oldalon feltártuk. (13. kép) A mai karzatot tartó oszloppár ennek a barokk karzatnak a maradványa, az új karzat építésekor ezeket újra felhasználták. Az oszloppárokon a mai zöld festés alatt vörös erezetű márványozó festés látható. 9. kép A templom belseje K felé a kutatás kezdetekor (Nemes András felvétele) 142
