Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Aszt Ágnes: Ad Flexum környékének régészeti adattára
IU 1 ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK Gyűjtőterületünk mára jelentősen változott a vesztes világháborúkat követő békeszerződések megyénket jelentősen érintő határmódosításai miatt. Ebben a cikkben így csak a jelenlegi gyűjtőterületünk, a mosonmagyaróvári kistérség római kori lelőhelyeit tárgyaljuk. A terület Győr-Moson-Sopron megye középső részén, a Győrimedencében, a Hanság, a Mosoni-síkság, és a Szigetköz tájegységek találkozásánál fekszik. A Lajta, Duna és Mosoni-Duna által szabdalt 893 km2 nagyságú terület teljesen sík, kavicsos alapon gyenge humuszos öntés-, illetve réti talajjal fedett. Napjainkban 27 település tartozik gyűjtőterületünkhöz, ezeknek hozzávetőlegesen a fele volt lakott a római időszakban. A folyamatos, intenzív terepbejárásoknak köszönhetően a területcsökkenés ellenére is jelentősen növekedett az ismert lelőhelyek száma. Reményeink szerint cikkünk felhívja a figyelmet számos érdekes, és eddig nem — vagy csak előzetes jelentésekben — publikált, így feldolgozásra váró régészeti tárgycsoportra. Múzeumunk római kori emlékei a régészeti gyűjtemény egyik legnagyobb tárgycsoportja, ám feldolgozottsága arányához, jelentőségéhez mérten méltatlanul kicsi, ami annak köszönhető, hogy soha nem vezette még a gyűjteményt római koros régész. A következőkben tehát gyűjtőterületünk római kori lelőhelyeit ABC rendben tekintjük át; bemutatva a pontos lelőhelynevet (A), a kutatás idejét, jellegét és a kutatást végző régész nevét (B), a feltárt jelenségeket (C), a szűkebb datálást (D), leírjuk a fontosabb leletanyagot, vezérleleteket (E), közöljük a feldolgozott anyag leltári számát (F), a dokumentáció adattári jelzetét (G), valamint a vonatkozó szakirodalmi utalást (H). Lelőhelyeink Bezenye-l A: Büdöskúti-dűlő B: 1886: kutatóárkos próbafeltárás, Sőtér Ágost; 1961: ásatás, Pusztai Rezső; 1996: terepbejárás; Németh Alajos; 2006: terepbejárás, Ászt Ágnes C: Terméskőből készült falalapokkal jellemezhető római telepnyomok. A feltárt burgus legyezőszerű sarkokkal, támpillérekkel megerősített négyzetes alapú építmény, tengelye 25 fokkal tér el északtól, külső mérete 6,95 x 7,20, falvastagsága 1,45 x 1,75 m közötti. Terepbejárások során további kisebb-nagyobb kő törmelék-kupacok jelzik a további kőépítményeket a területen. D: II. század E: Római tegulatöredékek a legio X Gemina illetve ATILIAj és ]MAE pecséttel, kerámiatöredékek F: 71.16.1-3. G: HMA 243-72.; HMA 1350.2006. H: Sőtér 1898, 98.; AÉ 1962 (Pusztai-jelentés); Thomas 1964, 214.; Lőrincz 1980,273.; Visy 1988, 41.; Visy 1995, 23-26.; Visy 1998, 78-82.; Visy 2000, 16-17. Bezenye-2 A: Templom B: Megfigyelés, Kováts István C: Római cseréptörmelékek-feltételezett őrtorony. Bizonytalan adat. D: Bizonytalan E: Leletanyag nincs F: Nincs G: HMA 199-72. H: Visy 2000, 16. 12
