Bíró Szilvia - Székely Zoltán: Arrabona - Múzeumi Közlemények 49/1. Tanulmányok T. Szőnyi Eszter emlékére (Győr, 2011)
Horváth Ciprián: Rusovce/Oroszvár 10-11. századi temetője
ARRABONA 2011.49/1. TANULMÁNYOK eredményt hozott, a kutatást a római katolikus temető melletti, egyházi tulajdonban lévő területen folytatták, azonban itt elsősorban csak bolygatott sírok kerültek elő, melyeken keresztül húzódtak az 1903-as ásatás kutatóárkai. így itt is mindössze egyetlen épségben megmaradt kora Árpád-kori sírt sikerült feltárni. Ezután Tusch János szomszédos telkén kezdtek munkához, ahol ugyan több korabeli temetkezés is napvilágra került, azonban ezek nagy része ugyanúgy bolygatott volt, a halomba visszadobált csontokon lévő patina árulkodott arról, hogy ezek szintén a Sőtér-féle ásatás alkalmával már kibontott temetkezések voltak. Előkerült Sőtér 1903-as kutatóárkainak egy része is. A visszatemetett vázrészeket összegyűjtötték, s Budapestre szállították (Nemeskéri 1942; Bottyán 1972, 84.). A bolygatatlan sírok alacsony száma miatt a kutatást áthelyezték a Tusch telkével szomszédos vasúti töltés túloldalán lévő területre. Az itt húzott három kutatóárokkal azonban csupán 2 római kori szemétgödröt lokalizálhattak, így a temető ebbe az irányba lehatároltnak tekinthető. Feltárást folytattak Bajtay Dénes addig még nem kutatott Vasút utcai beépítetlen telkén is, a temetőn túl, Schneemayer földje közelében. Mivel itt végre több temetkezés is előkerült, a munkát az ásatás befejezéséig itt folytatták. Augusztus 22. után Nemeskéri Budapestre távozott, így a feltárást Bottyán fejezte be szeptember 4-én. Összesen 79 sír került elő, ebből 69 temetkezést kelteztek a kora Árpád-korra, 1 vas, 9 pedig bronzkori volt. Előkerült továbbá a terület K-i részén egy római villa alapozása is, melynek nagyobb része azonban a szomszédos Szmetena telekre nyúlt. Az ásatás eredményeiről szeptember 27-én a Mosonvármegye című újság hasábjain tájékoztatta Nemeskéri a Mosonmagyaróvári Múzeum Egyesületet és a város lakosságát. (Nemeskéri 1942) A feltárás a következő év tavaszán indult újra. Bottyán Árpád és Nemeskéri János március 31. és április 10. között a Tusch földet határoló dűlőút melletti Denk földön folytatták a munkát, az előkerülő római kori leletek feltárása miatt néhány napra Radnóti Aladár is bekapcsolódott a kutatásba. 10-11. századi sírok azonban itt nem kerültek elő, a kutatóárkos módszerrel folytatott feltárás során csak bronz- és római kori temetkezéseket találtak. Mivel a Schiessler- és Tax-féle gyümölcsöskert kutatása sem hozott eredményt, így megállapíthatták, hogy a temető a homokdűne DK- i részén, ebben az irányban már nem folytatódott tovább. A munkát a domb ÉNy-i vége felé folytatták. Mivel azonban ez a terület nagyobb részben beépített volt, bolygatatian terület csak a település használatban lévő római katolikus temetője és a Bajtay adóügyi jegyző telke közti részen volt még található, ami ekkor gyalogútként szolgált. A feltárás során itt került elő egy római kocsitemetkezés, két ló csontvázával. A gyalogút területének átvizsgálásával azonban a szabadon álló telkek végére értek. A beépített telkek feltárására a beépítettség és az egykori növényzet beültetése okozta bolygatás miatt nem került sor. A háztulajdonosok beszámolója szerint azonban a területen „emberemlékezet óta” mindig kerültek elő emberi csontok. A munkát az 1930. körül épült csendőrségi laktanya gazdasági udvarán folytatták, ahol áprilisban 1 római és 16 kora Árpád-kori temetkezés került elő. Sajnos azonban a sírokat részben a laktanya építésekor bolygatás érte, csak az épülettől távo-124
