Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010. 48/2. TANULMÁNYOK adnak-e. Veszkényben ugyancsak Vb mérő rozzsal történt a megváltás: minden szoba után adóztak, melyben magánkenyéren élő család vagy személy (özvegy, hajadon vagy nőtlen) lakott. Szárföldön a magán- és különkenyéren lévő gazdák mindegyike Ve mérő rozst és ezen felül 3 vkr-t fizetett. Az iskolamester speciális feladatainak ellátását különböző módon díjazták. Babóton a Szent József-95 és Szent Vendel-napi96 miseszolgálataiért 2 icce bort kapott. A bogyoszlóiak jelesebb ünnepeken és körmenetkor borral jutalmazták szolgálatait. A himodi mester köteles volt minden köznapon böjtben könyörgést tartani a templomban, ezért cserébe a helyiek kihordták udvaráról a trágyát. Hövejen a pénteki és nagyböjtben a mindennapi könyörgéseket 4 mérő rostált búzáért, vagy 8 mérő rozsért végezte. Jeles ünnepeken (karácsony, újév, húsvét, pünkösd napján, valamint úrnapkor) bort kapott a helységtől. Kapuvár mezővárosában a város ünnepein, a céhes és az új társasági misék után évi 4 ft 18 kr készpénz illette meg. A szárföldi tanítónak minden jeles és fogadott ünnepnapon 2 icce bort adtak, öszszesen 16 iccével. Ugyanígy díjazták Veszkényben is a mestert, az öt sátoros ünnepen összesen évi 10 icce bor járt neki.97 A toronyóra kezelését, felhúzását meghatározott összegű készpénzzel egyenlítették ki: Babóton 3 ft 12 kr, Németiben 4 ft 48 kr, Páliban, Veszkényben és Kapuváron 2 ft 24 kr, Szárföldön 2 ft. Osliban az órafelhúzás ellenszolgáltatásaként a közösség aratta le a tanító termését. Az ostyasütésért készpénzt (Bogyoszlón, Veszkényben), gabonát (Jobaházán 1 mérő rozst, Kapuváron 2 mérő búzát), vagy fát (Tamásiban 1 szekérrel) kapott. Veszkényben fára volt jogosult, aminek fejében 3 vft-ot fizettek neki a községi pénztárból. Ebből kellett beszerezni a sütéshez szükséges lisztet, ami után semmi nem maradt neki a kifizetett összegből. A helységtől Himodon másfél mérő búza, a templomtól készpénz járt neki. Ellentételezésként Gartán a helység földjeiből fél osztály földet biztosítottak számára. 4.4.7. A földesuraktól és az alapítványokból befolyt jövedelmek Az egyház kegyura és más helybeli birtokos több helységben is anyagi támogatásban részesítette az iskolamestert. Vágón 7 mérő szántóföldet bírt a helyi földesuraktól. A himodi mester a földesúri jogokat gyakorló győri püspökségtől az uradalmi tabella alapján évente 5 mérő búzára és 40 farőzsére tarthatott igényt. A tanítók számára alapítványi formában nyújtott támogatás fontos szerepet töltött be a korszakban. Beledben Soós Ferenc lelkész98 alapítványából évi bevétele származott a helyi mesternek, gr. Esterházy József helyi földesúr pedig a szombati litániákat évi 2 mérő búzával és 48 kr-ral (összesen: 2 ft 48 kr) jutalmazta. Kapuváron a herceg Esterházy földesúri alapítvány évenként 7 mérő búzával (7 ft) járult hozzá az iskolamester megélhetéséhez. Németiben Tóth László egykori röjtöki plébánosnak a szegényebb sorsú gyerekek megsegítésére rendelt alapítványából a tanítónak évente 12 ft bevétele származott.99 Barthodeiszky Mihály özvegye, Tóth Julianna 1822. január 1-jén kelt alapító okiratában (fundationalis levél) kötelezettséget vállalt arra, 98
