Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Horváth József: Dr. Kovács Pál és a Hazán. (A szerkesztő és az újság helye, szerepe a magyar sajtótörténetben)
GESZTELYI TAMAS ANTIK GEMMÁK AZ AVAR KÓRBÓL nyoma felismerhető-e rajta. Mivel a kettős csatornájú üvegkameok szabálytalan kör vagy ovális formájúak voltak, a foglalattal lehetett az egyenetlenségeket eltakarni, vagy esetleg magát az üveget csiszolták szabályos kerek formájúra. Van azonban egy másik megoldási lehetőség is. Ez a képtípus előfordult akasztóval ellátott üvegfüggőkön is, melyek többé-kevésbé szabályos kerek formát alkottak. (Zwierlein- Diehl 1991, 226., Nr. 2502.) Ha erről az akasztó letört, csak annak maradványát kellett simára csiszolni, hogy egy szabályos kerek keretbe lehessen foglalni. Mindkét megoldásnál egyedi esettel állunk szemben, amennyiben ezt az egyébként felfűzhető típust fémkeretbe foglalva akasztották nyakláncra. A felfűzhetőség játszott szerepet a különlegességnek számító szaszanida gemma felhasználásában is. Ez ugyanis egy közepén árfúrt pecsételő volt, és tulajdonosa valóban nyakláncára felfűzve viselte. Az idős nő a korabeli szokások szerint nem is használhatta pecsétként, hanem csupán ékszerként. A nyakék további gyöngyeivel együtt - melyek egyébként a magyarországi régészeti anyagban ritkán fordulnak elő - Közép-Azsiából származhat. (Pannonia területén szaszanida gemma eddig nem került elő.) Az avarok részt vettek a heftaliták közép-ázsiai birodalmának megdöntésében, ennek során szerezhették meg zsákmányként, és hozták magukkal a Kárpát-medencébe. (Harmatta 2004, 104-105.) A gemmaleletek kronológiai megoszlása viszonylag egyenletes az egyes avar korszakok között. A korai avar korhoz a már említett arany és ezüst gyűrűn túl a kettős csatornájú üvegkameok közül kettő köthető (Nr. 8-9). Az egyik a várpalotai avar temetőnek egy igen bőséges mellékletű sírjából származik, a benne eltemetett nő gazdagságát mind Werner, mind Bóna hangsúlyozta. (Werner 1962, 28.; Bóna 2000,150.) Bár a cserkúti gemma (Nr. 9) sírja nem rendelkezett az előbbihez hasonlóan gazdag melléklettel, ebben is volt ezüst fülbevaló, amit Werner a gazdagságjelének tekint az avar társadalomban. Az elmondottakból mindenesetre az állapítható meg, hogy a korai avar korhoz köthető gemmaleleteknek igen jómódú tulajdonosai voltak, bármilyen - gyakran vitatható - etnikumhoz tartoztak is. Itt fordul elő az egyetlen aranyfoglalatú gemma (Nr. 1), és a mellékletek között igényes ötvösmunkák, ill. csontfaragványok találhatók. Kétségtelenül a VII. sz. elejéig terjedő időszak egybeesett az avar birodalom virágkorával. A középavar korhoz köthetők a Győr-Ménfőcsanak, Bevásárlóközpont gemmaleletei (Egry-Szőnyi-Tomka-Vaday 1997, 72.), melyek Tomka Péter levélbeni közlése alapján közelebbről a VII. sz. harmadik harmadára tehetők (Nr. 3-4). Valószínűleg erre az időszakra helyezhetők a győri nagy avar temető kettős csatornájú üvegkameói (Nr. 10-11), valamint a Nagyharsányból származó lelet-együttes is (Nr. 5). (Fettich 1965, 93., Nr. 7.) Két intaglio (Nr. 6-7) és két kettős csatornájú gemma (Nr. 12-13) a késő avarkorra (VIII. sz. közepe körül) helyezhető, míg a továbbiak (Nr. 14-15) datálása bizonytalan. Ezek mindegyike a mellékletek gazdagságában elmarad a kora avar koriaktól. Igazán gazdag sírnak a nagyharsányi (Nr. 5) tekinthető, amelyben a fülbevaló, a fibula, a nyaklánc és a függő egyaránt ezüstből készültek. A későavar basaharci sírban (Nr. 6) már csak a fülbevaló van ezüstül
