Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)

Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia

ARRABONA 2010.48/2. RECENZIÓK és a szerző által felhasznált levelezése és feljegyzései, amelyek betekintést engednek a művész gondolataiba, és fokozzák a szöveg személyességének érzését. Igen sze­rencsés a szerzőnek az a törekvése, hogy a jelentősebb (akár elkészült, akár csak terv szinten maradt) alkotások keletkezésének körülményeit mind az objektív ese­ménytörténet, mind a sajtóhírek, mind pedig a különböző szakmai vélemények ol­daláról igyekszik megvilágítani, az azokban olykor fellelhető ellentmondásokat kihangsúlyozva és szembe állítva egymással. Az egyes szobrokat érzékletesen ana­lizálja, összevetve a kiérlelés egymást követő fázisait a végleges megoldással. Eré­nye, hogy Rajki művészetét mindvégig szélesebb kontextusba helyezve vizsgálja, s e jelentős kitekintést biztosító mentalitással segíti a szobrász stiláris elhelyezését ko­rának művészeti palettáján. Kihangsúlyozza és elemzi azokat a vonásokat, amelyek Rajki művészetében előremutatóak voltak, és amelyekkel kivívta a konzervatív íté­szek rosszallását, ugyanakkor összhangban volt kora szobrászatának progresszí­­vebb, „modernista” törekvéseivel. Salamon könyvének különös érdeme, hogy a „vidéki” magyar művészettörté­net szempontjából fontos alkotóról ír. Rumi Rajki tevékenysége elsősorban Szom­bathely, és nem a főváros szempontjából fontos. Az ilyen és hasonló feldolgozások révén válik lehetővé a XX. századi magyar vidéki városok sokszínű művészetének megismerése. A dolgozat ékes bizonyítéka annak, hogy a hazai művészet palettája a két világháború között sokkal összetettebb volt annál, mint amit akár a legalapo­sabb összefoglalások megjeleníteni képesek,3 és az országban számos olyan, má­sodvonalbeli alkotó munkálkodott, akiknek teljesítményére előbb-utóbb érdemes rácsodálkozni. Rumi Rajki István közéjük tartozott, és Salamon Nándor munkája meggyőz minket arról, hogy szegényebbek lennénk nélküle. JEGYZETEK 1 Mazányi Judit: Ligeti Miklós szobrászművész életműve, PhD disszertáció, ELTE ВТК Művészettörténeti Doktori Iskola, 2005. http://doktori.btk.elte.hu/art/mazanyi/diss.pdf 2 Ács Pál: Tóth István. A küzdelem szobrásza. Belső Tárlat sorozat 8. Kráter Műhely Egyesület, Pomáz, 2007. 3 A korszakról legátfogóbb képet adó Magyar Művészet 1919-1945 c. kötet (szerk. Kontha Sándor, Aka­démiai Kiadó, 1985) Rajkitól csupán egyetlen képet, a Szent Márton szoborét közli, a szöveges rész­ben pedig egyáltalán nem is említi nevét. 335

Next

/
Thumbnails
Contents