Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ALMÁSI TIBOR FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL IV. 1904-1906 I. A közönséges keretformáktól mindenben eltérő kerettervezetről van szó, melyet a vett utasítás szerint terveztem. II. A másolat az eredetitől nem térhet el, de a kerettel oly kiegészítést kell nyernie, hogy az a gróf Andrássy féle arczképpel szimmetrikusan legyen elhelyezhető. Ezen kitétel szerint is egy külön e czélra construált kerettervet kellett készíteni, melynek a kivitele gondos megmunkálást... kíván. Egy ilyen keretet nem lehet hamis aranyozással elkészíteni, mert az egymagában elégséges a képet az eredeti színvonaláról leszállítani. A gróf Andrássy féle kép keretének méretei, 184 -132, az eredeti Rákóczi kép méretei pedig 76 - 63 c.m. Tulajdonképpen a két kép közötti ezen szembe ötlő különbözet kiegyenlítése sokkal nehezebb föladat volt, mint ami a fő kérdés [és ami] sikeresen meg van oldva! Azonkívül, hogy részletrajzokat kell csinálnom a keretkészítő részére, még személyesen is kell hogy ellenőrizzem a munkát, mert nem mindegy, hogy az egyes fölület részek tompa, vagy sima aranyozást kapjanak-e!? A mellékelt vázlaton is látható, a képet közvetlenül körül övező koszorú és a két oszlop egy fölületi síkot képeznek, ami által a kép kifelé emelkedik... A Rákóczi képnek az adott méretek arányábani kiegészítése közönséges sablon kerettel, ki van zárva!... Végül tisztelettel értesítem Nagyságodat, hogy a Rákóczi kép másolatával annyira előre haladtam, hogy 8-10 nap lefolyásával befejezem, mely körülményről bátor leszek annak idején külön értesíteni...”25 A munka nagy részét Lovas Lajos 1904 márciusában végezte be Drezdában, ám a portré részleteinek kimunkálását tovább folytatta hazatérése után is. A festmény végleges formába öntésére és átadására az év augusztusában került sor. Az átadási aktusról 1904. augusztus 18-án készült jegyzőkönyv tanúsága szerint e napon a városházán „Lovas Lajos festőművész bejelenti, hogy a nála megrendelt II. Rákóczy Ferencz képet teljesen elkészítette — becsatolja Bracht Eugen drezdai festőművész bírálatát — s kéri ennél fogva a kép átvételét. A város kiküldöttei a bírálat alapján a kép átvételét hozzák javaslatba.”26 Lovas Lajos eredeti javaslattételével szemben a művész ugyan nem „a szász udvari marschal iroda hitelesítő és igazoló okmányát”, hanem csupán Eugen Brachtnak (1842-1921), a drezdai Képzőművészeti Akadémia festő-tanárának, illetve Velics Lajos, a drezdai osztrák-magyar nagykövet bizonyítványát csatolta és nyújtotta be a városnak, ám — mint láttuk — a művet átvevő bizottság e dokumentumok meglétét is elegendőnek ítélte ahhoz, hogy az arcképet átvegye alkotójától.27 A mindenki megelégedésére, kifogástalanul teljesített vállalás sikeres lezárásaként Győr városa köszönő levélben fejezte ki háláját és elismerését Lovas Lajosnak: „Igaz megelégedéssel adjuk Igen Tisztelt festő művész Úr tudomására, hogy dicsőséges II. Rákóczi Ferencz fejedelmünknek Mányoki Ádám által készített s a szász király Ő felsége tulajdonában lévő eredeti arczképe után Ön által festett arczképét megkaptuk. Ez értesítéssel egyidejűleg örömmel adunk kifejezést azon tudatnak, hogy nemzetünk kimagasló hősének sikerült képét nyertük, s hisszük, hogy a művészi gonddal megfestett képmás díszházunk termében sokáig fogja még utódainkban a hazaszeretetei és a nemzet nagyjai iránt való tiszteletet táplálni és öregbíteni.”28 307
