Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ALMASI TIBOR FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL IV. 1904-1906 Almási Tibor ÉVRŐL-ÉVRE FEJEZETEK GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL IV. 1904-1906 1904 Az 1902-ben, illetve az 1903-ban megrendezett nagysikerű győri műtárlatok a lelkes kezdeményezők és szervezők elszántságát és lendületét teljes egészében felemésztették. Az ilyen jellegű események lebonyolításával szükségszerűen járó, lépten-nyomon felmerülő nehézségek, kisebb-nagyobb gondok, bosszúságok viszonylag hosszabb időszakra megakasztották azt az ígéretesen kibontakozni látszó folyamatot, amely azzal kecsegtetett, hogy Győr is felzárkózik azon városok sorába, amelyek jelentős, meghatározó szerepet játszhatnak a megújulás küszöbén álló magyar képzőművészet életében. Ha a kedvező lehetőség elmulasztásának okait kutatjuk, elsősorban a helyi kulturális szféra mozgatórugóját képviselő szűk önkéntes gárda lendületének megcsappanását kell tehát említenünk, ám ugyanilyen fontossággal bír az a tény is, hogy 1904-re az előző években elindított országos kultúrmozgalom háttérbe szorult, vagy ha sarkosabban akarunk fogalmazni, azt is mondhatjuk, hogy kikerült a központi irányítás prioritásainak sorából. Ennek egyenes következménye az lett, hogy a kultúra akut gondjainak orvoslására ismét csak kevesebb anyagi forrás, és ami talán még ennél is szomorúbb s lehangolóbb volt, apadó közfigyelem és törődés jutott. Az általános érvényű megállapítás valóságtartalma természetesen jól nyomon követhető és tetten érhető Győr esetében is. A fennmaradt korabeli híradások, hivatalos dokumentumok, visszaemlékezések arról tanúskodnak, hogy a XX. század első éveiben sikeres kezdeményezéseket szülő és bíztató eredményeket hozó nekibuzdulás után a város képzőművészeti élete visszaesett abba az apátiába, amely korábban is jellemezte. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy az 1904. évi győri képzőművészeti vonatkozású történések számbavételekor nem tudunk kiemelkedő jelentőségű eseményről, előre, a jobbulás irányába mutató folyamatról beszámolni. A nagyobb tömegeket megmozgató és érintő, hosszú távú kihatással bíró törekvések hiányában a krónikásnak — jellemezve ezzel is a város nem éppen hízelgő képzőművészeti állapotát — nem marad más választása, mint hogy az éves leltár felvételekor olyan művészeti jellegű eseményeket állítson előtérbe, amelyek ugyan ilyen vagy olyan meggondolásból az adott helyzetben fontosnak tűntek ugyan, de az évtizedek távlatából ma már jól megítélhető, hogy alig-alig mozdították előre a város képzőművészeti ügyét. A skála e tekintetben egyegy Győrben született alkotó időleges vagy hosszabb távú tartózkodásától, tevékenységétől kezdve a hivatalos képmegrendelések körüli bonyodalmakon keresztül a városban rendezett ritka képzőművészeti reprezentációkig terjed! 301
