Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Baksa Péter: Kovács Pál, a kulturális közéleti ember
FIGLER ANDRÁS )RI HALOMSÍROK NAGYBARÁTIN JEGYZETEK 2 3 4 5 6 7 S 9 10 11 12 13 14 15 Börzsönyi 1909: A leletanyagot először maga az ásató Börzsönyi Arnold közölte, ma is példás gyorsasággal 1909-ben az Archaeologiai Értesítőben. Felismerte a leletegyüttes Hallstatt-kultúrához való tartozását, és rajzokon közölte a fémanyag nagy részét. Értékét különösen emeli, hogy ez az egyetlen hitelesnek tekinthető beszámoló az ásatásról, s néhány tárgy ma már csak az ő rajzaiban, illetve leírásában maradt meg. Gallus - Horváth 1939: Gallus érdeme, hogy a leletanyagot a külföldi kutatás számára hozzáférhetővé tette. Hibája viszont, hogy Börzsönyi leírását szó szerint véve az egyes tumulust, mint kettős temetkezést ismertette, és az összes leletanyagot ehhez sorolta. Párducz 1952: A szkíta kocsitemetkezések tárgyalásánál említi a nagybaráti I. sz. halomsírt és megállapítja, hogy semmi köze a Dunától keletre található kocsitemetkezésekhez. Solle 1957: Ez az egyetlen publikáció, amely a Nagybarátiról származó kerámiákról rajzot közöl. Jerem 1968: A szentes-vekerzugi típusú zablák elterjedési térképén tévesen Nagybarátit is jelöli. Horváth 1969: A somlyóvásárhelyi I. sz. tumulus kocsimaradványait párhuzamba állítja a Nagybaráti I. sz. halomsír korongjaival, és feltételezi a kocsitemetkezés lehetőségét. Patek 1972: Nagybarátit kapcsolatba hozza egy HC végén történő betelepüléssel. Dobiat 1979: A törpepeckek tipológiáját és elterjedését vizsgálva említi a Nagybarátiról előkerült példányokat is. Lovas Elemér lelőhelykatalógusa, MNM Adattár 27. L. I. (ltsz. 2351.), 100. Helyszínvázlat a nagybaráti halmokról, mely hét halmot ábrázol. Mithay Sándor és Szőke Béla terepbejárása 1947, Xántus János Múzeum régészeti adattára, ltsz. RA 419-68. A legmagasabb halomsír körül még 12 kisebb halmot említenek. Mithay Sándor terepbejárása 1953. MNM Adattára 95. N. II. (ltsz. 2767) „Börzsönyi 7 halmán kívül még 6 kis kúp látszik.” Lovas Elemér lelőhelykatalógusa, MNM Adattár 27. L. I. (ltsz. 2351.), 101. Szerinte három halomba ástak bele, és csak kettőben találtak leleteket. Mithay Sándor kiszállása 1948. szeptember 9-én, MNM Adattár 95. N. II. (ltsz. 2767): Lakó Lajos helybéli lakos, aki annak idején részt vett az ásatásokon úgy emlékezett, hogy összesen két halomba ástak bele. Mithay Sándor kiszállása 1948. szeptember 9-én, MNM Adattár 95. N. II. (ltsz. 2767). Ezúton fejezem ki köszönetemet Vadász Évának, hogy hozzájárult a vázlatrajz felhasználásához. Ugyanakkor leltározatlanul, de megvannak, lásd a következő leírásokat. — Ilon Gábor megjegyzése. Fekete Mária szíves szóbeli közlése. Vaszar: V. tumulusból 5 ill. 3,7 cm, Nagybarát: 35-45 mm. Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, ltsz. 55.917.6., 55.918.4. Horváth Attila említi. Fiala 1899, 42. 24. kép: az oldaltag a nagybaráti példányokkal ellentétben kör keresztmetszetű. A székesfehérvári István Király Múzeum kiállítása. A székesfehérvári István Király Múzeum kiállítása. Fekete Mária szóbeli közlése. Italkeverésre szolgálhattak, ahogy ezt a közeli vaskeresztesi I. tumulus bronzsitulája és ilyen tűje párhuzamai alapján feltételezték. Lásd Fekete Mária: Előzetes jelentés a Vaskeresztes-Diófás dűlői halomsírok leletmentéséről. Vorbericht über die Tumuli-Rettungsgrabungen in Vaskeresztes-Diófás Flur (1978-1979). Savaria 15. (1988) 154., 7. kép 1.— Ilon Gábor megjegyzése 29
