Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
PERGER GYULA KÚTBA ESETT TERV Erre csak augusztusban érkezett meg a pozitív válasz: „Értelmes és Gondos Urak! Folyó évi Martius hó 19én 1685. sz.[ám] a.[latt] költ felterjesztvényére a’ csatolmányok visszaküldése mellett e’ városi Tanácsnak megengedtetik; hogy a belvárosi nagy piaczon felállított kútnak képfaragó munkávali diszesítésére a 2./. alatti költségvetés szerint — két száz forint 54 xrt ppénzben a’ házi pénztárból utalványozhasson. Ä magyar k. [irályi] u. [dvari] Kamara Tanácsából Budán Augustus hó 17n 847 Balás Ágoston”21 A fenti dokumentumok tanúsága szerint tehát a százados ünnepségre tervezett kút ügye csak 1847 nyarára rendeződött. Fennállásáról nemcsak a tervező Fruman Antal akvarellje, hanem több, a XIX. század második felében készült metszet, illetve ezek színezett változatai tanúskodnak.22 (7-10. kép) A metszetek egyikének a nyomódúca is ránk maradt.23 (11. kép) A kutat az 1850-60-as években Mayerhofer József,24 az 1880-as években pedig Jánosi János fotográfián is megörökítette.25 (12. kép) A város közönsége által használt kút „ügye” 1891 végén került ismét a tanács elé. A szabad királyi város rendőrkapitányságától érkezett levél szerint: „A Széchenyi téren levő régi s hasznavehetetlen kút teljesen elhanyagolt állapotban van a kutbálvány oldal kövei pedig felmondták a szolgálatot, kidüledeznek úgy hogy, még esetleg baj keletkezhetik, ha valaki vigyázatlan de még a térnek sem válik valami díszére ily elhanyagolt állapotban, ép azért tisztelettel azon előterjesztést teszem a tekintetes Tanácshoz, hogy a kút helyreállítását, illetve tartozását [!] mielőbb elrendelni méltóztassék. Győr 1891 évi november hó 12én Angyal [Armand] r.[endőr] főkapitány”26 7. kép Győr kilencosztatú látképe: Fő-piacz északról — acélmetszet Mayrhofer József 1854-es fotográfiája után (Xántus János Múzeum, Győr) 291
