Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010. 48/2. TANULMÁNYOK nek. Erről tanúskodik „Szabad Királyi Győr Városa [1] 844ik évi Martius Írül vezetett Választó Községi Jegyző Könyvének kivonatja”: „még múlt [l]843ik évi Február 10én 18 szám alatt a’ Választó Község azon kérését terjesztő elő, hogy ezen Város Százados Ünnepélye örök emlékére, úgy a’ Város csinosodására egy — a’ fő piatzon létező elromlott kút helyett — újabb ízlésűnek építésére nézve aláírási ív nyittasson, azomban a’ tanácsilag is megrendelt aláírás ugyan megkésértetvén, de később ismét félben szakasztatott: nehogy tehát az említett rozzant kút miatt ezen város lakosi heányt szenvedjenek, úgy a’ fő piatz is inkább csinosodjon, a’ Százados Ünnepély emlékét is fen tartani óhajtván — ujjolag megkéri a’ Te [kin] t [e] tes Tanácsot, hogy a’ félbe szakasztott aláírást folytattatván, a’ mennyiben a’ bejövendő pénzbül a’ kívánt kút tsináltatása nem eszközöltethetne, azon heányt a’ kebelbéli házi pénztárbul pótoltatni óhajtja.” A jegyzőkönyvi bejegyzéshez írt határozat szerint „A Vfálasztó] Községnek óhajtása elfogadtatván az említett kút köz haszonra a’ már béadott terv szerint felépíttetni, és a’ házi pénztáron leendő könnyítés végett aláírási utón Pfolgár] mester Úr által eszközlendő segedelem szedés megrendeltetvén, a’ heányzandó öszveg annak idejében a házi pénztárbul utalványoztatni fog.”9 Fél év elteltével világossá vált, hogy a város polgárainak adakozó hajlandósága kevés a tervezett kút felépítéséhez: „Szabad Királyi Győr Városa’ [l]844es évi September 27rűl vezetett Választói Községi Jegyző Könyvének Kivonatja” szerint „A Százados Ünnepély emlékére e’ város kebelében nevezetesen a’ Belvárosi Fő piatzon építendő kútnak a’ Választó Község részérül mai ülés alkalmával tárgyalás alá vétetvén; — minthogy a’ köröztetett aláírási iv szerint oly csekély öszveg szedetett öszve, hogy az a’ tervezett kútnak felépítésére elegendő éppen nem volna, ezen község pedig a’ heányzo öszvegnek pótlását f. [olyó] e.[sztendő] Martius Г® 40 szám alatt vezetett Jegyző könyvének nyomán már megajánlotta volna, — tekintvén hogy ezen kút a’ fő piatznak nem csak csinosítására, és százados ünnepélye emlékére, hanem a’ kebelbéli lakosság szükségei födözésére is szolgáland, — annak építésére megkívántató 3500 V[áltó]f[orinto]kat felsőbbi jóváhagyás reménye alatt ezen városi házi pénztárbul pótoltatni kéri.” A határozathoz fűzött intézkedés fontos eleme, hogy „Ezen tárgy к [egyes] jóváhagyás végett a’N. [agy] M.[éltóságú] M. [agyar] K.[irályi] U.[dvari] kamara eleibe terjesztetni rendeltetik.”10 A kút tervezését Fruman Antal vállalta. A kamarához felküldött „engedélyezési” iratcsomó mellékleteként maradt fenn annak teljes tervdokumentációja.11 A tervlap eredeti feljegyzései szerint az 1844-ben készült, s „Tisztügyben volt a’ magyar Királyi Építési Főigazgatóságnál, télutó havában 1845. évben.” (3. kép) Nemcsak a „kiviteli tervet” ismerjük azonban, hanem a Fruman készítette három másik tervváltozatot is. (4-6. kép) Ma már sajnos kideríthetetlen, ki(k) és milyen megfontolások alapján választottak a négy változat közül. Nyilván az elfogadott terv alapján készült el novemberre „A Főpiatzon felállítandó kúthoz szükséges költségek kimutatása” is. Eszerint: 282
