Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
JERNYEI KISS JANOS A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ MAULBERTSCH-FRESKÓINAK... lyenként még az eredeti freskóréteget is.” Az átfestés az idők során el is sötétedett: az Angyali üdvözlet képén „a különböző színek alig különböztethetők már meg, esztétikailag élvezhetetlen szürkésbarna felületekké váltak.”52 Bár kétségtelen, hogy a tisztítás és a konzerválás során sok részlet tisztázódott a mennyezetfestményeken, az is kiderült, milyen komoly károsodások lapultak az átfestések alatt. (27. kép) Az archív fényképeket sorba rakva és a végeredménnyel összehasonlítva a tényállás kétségbeejtő: a szemünk előtt bontakozik ki egy barokk kompozíció művészi kvalitásainak teljes eltűnése. (28-30. kép) A dokumentáció szerint a hajó folytatásában álló orgonakarzati szakasz vastagon átfestett mennyezetén, ugyanezen hibák mellett, „az 1952-ben végzett restaurálás szakszerűtlensége még durvábban” mutatkozott meg, maga a hordozó vakolatréteg is csaknem teljesen szétmállott.53 „Reménytelenül siralmas” képet mutatott a mennyezet díszítőfestése, amely majdnem teljesen elpusztult, így csak újrafesteni lehetett. Ugyanakkor viszont szinte kifogástalan állapotúnak ítélték az északi fal oltárképszerűen bekeretezett Krisztus az Olajfák hegyén freskófestményét (a déli oldal XdZvdria-jelenetenek pandanját), amelyen kisebb kopáson és elszennyeződésen kívül sem átfestés, sem beavatkozás nyomait nem látszottak. Ma is úgy tűnik, az idő vasfoga az egész együttesben ezt a művet kímélte meg leginkább.54 Végül 1980-ban Bozó Pál és Gyöpös Miklós végezte el a főhajó meghosszabbításában húzódó orgonakarzati szakasz mennyezetfestményének restaurálását, amire a korábbi beavatkozások hiányosságai miatt volt szükség: a vastag, enyves ráfestés rétege megrepedezett és felperdült, sok helyütt magával húzva az eredeti, nem megfelelően konzervált és rögzített freskó réteget is. A korábbi megoldás esztétikai szempontból sem tűnt kielégítőnek: az alkalmazott átfestések „formailag durvák és elnagyoltak, színben pedig hamisak” voltak.55 Maulbertsch győri freskóegyüttesének restaurálástörténete sok szempontból tanulságos. A mű a kései korszak szoros határidőkkel elvállalt, nagy volumenű vállalkozásainak gyakran tapasztalt vonásait mutatja: a gyors, a segédek munkájára nagymértékben támaszkodó kivitelezés technikai értelemben minőségromlást eredményezett. Ez mindenekelőtt a mellékhajók mennyezetképein jelentkezett, ahol a helyreállítók a szokottnál nagyobb arányú műhelymunka nyomait tárták föl. A dokumentumok alapján úgy tűnik, ezek a mennyezetképek már a XX. század elejére igen rossz állapotba kerültek, s mivel igazán szakszerű védelemben nem vagy csak nagyon sokára részesülhettek, még freskóban festett felületeik java része is elpusztult. Intakt részletek leginkább a szentély mennyezetén maradtak, s nem véletlen, hogy ott is a freskófestésű, mészben gazdag, világos tónusú felületeken. így a freskóciklus javarészét illetően sajnos valóban beigazolódtak Szőnyi Ottó fentebb már idézett, 1928-ban leírt szavai: örökre elveszett róluk „a mester egyéni művészi munkájának varázsa és értéke.”56 269
