Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
JERNYEI KISS JÁNOS A GYŐRI SZÉKESEGYHÁZ MAULBERTSCH-FRESKÓINAK... konstrukcióhoz. (24. kép) Itt is a kartonok használatáról árulkodó bekarcolt kontúrokat észleltek, s jól látszottak a vakolatszakaszok szélein az illesztések is, az ismétlődő motívumok festésmódjának különbségei pedig a műhelymunka tipikus jegyeit mutatták. Az orgonakarzat déli hajóhoz kapcsolódó szakaszán Az isteni szeretet angyalait ábrázoló kör alakú kép viszonylag épen megmaradt, károkat inkább a díszítőfestés részletei, elsősorban a boltozat nyugati sarkai szenvedtek. Vastag sötétbarna átfestés borította a mellékhajó falára festett Kálvária-freskó kép hátterét, erősebb kopások a kompozíció alsó felében mutatkoztak. A restaurátor megfigyelése szerint a figurális részleteken „világosan felismerhető Maulbertsch kezenyoma, pasztózus, lendületes, szuverénül bátor ecsetjárása, jellegzetes színei, vastagon felrakott mészemelései.” A déli hajó mennyezetfestményeit így olyan műhelymunkáknak minősítette, amelyeken „nemcsak a koncepció, de a kivitelezés is Maulbertsch irányításával és személyes közreműködésével jött létre.” A Kálvária-képet pedig teljes egészében a mester munkájának ítélte. Az északi mellékhajó freskóinak feltárásakor nyilvánvalóvá vált, hogy „a felület figurális és ornamentális festésének nagy része elpusztult.”50 Ami a tisztítás előtt a mennyezetképekből látszott, javarészt a 30-as évekből származó átfestés és annak 50-es évekbeli kiegészítése volt.51 A kegyoltár feletti boltozat képe „háromnegyed részben későbbi vakolaton levő, a feltételezett eredetitől színben, megformálásmódban teljesen eltérő kiegészítés” alig néhány részlete maradt meg az átfestés alatt. Díszítőfestése szinte teljesen elpusztult, vakolatának nagyjából fele új. Sem értelmezhető festésnyomok, sem archív fényképek nem álltak rendelkezésre a hiteles rekonstrukcióhoz. A megdicsőült Krisztust ábrázoló mennyezetfestmény is igen hiányos állapotban került elő. Épnek mondható részek a képmező alsó harmadában maradtak meg, komoly hiányok mutatkoztak Krisztus alakjának alsó részén és a körülötte lebegő angyalokon. Az új restaurálás nyomán hideg és kemény vonásokat kapva a főalaknak nemcsak a karaktere változott meg igen előnytelenül, hanem mozdulata is: bal lába, amely eredetileg felhő peremén nyugodott, most sután megemelve a talpát mutatja a szemlélő felé. (25-26. kép) A kompozíció csúcsán a kerethez simuló, füstölőt tartó angyal teljes egészében új vakolatra festett kiegészítés. A keret architektúra-festésének rekonstrukciós alapjai a szentély hevederíve felől megmaradt töredékek és fényképfelvételek voltak, a márványfelületet utánzó részek sötét, eltávolíthatatlan elszíneződése egy korábbi beavatkozás nyoma. 1977-ben restaurálták a Mária-hajó további, nyugatra eső mennyezeti dekorációját. Az ekkor lejegyzett megfigyelések szerint a korábbi rekonstrukció során Borsa a felületet nem tisztította le megfelelően, a javításokat az eredeti részek konzerválása és rögzítése nélkül végezte, és nemcsak a hiányzó részeket, kopásokat retusálta ki, hanem nagymértékben átfestette az egész képet. A festéshez „szerves kötőanyagot, tojásfehérjével kötött porfestéket” használt, és ez a festékréteg szinte a teljes felületen „kagylósán szétrepedezett, bőrszerűen felperdült, magával húzva he-267
