Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
BRAUER-BENKE JÓZSEF A CIMBALOMTÍPUSOK TÖRTÉNETE 16. kép Kiscimbalom (Xántus János Múzeum, Néprajzi Gyűjtemény Ltsz.: 63.175.41.) A kiscimbalmokat leginkább házilag állíthatták elő és ebből adódóan eltérőek a méreteik. A hangszertípus katonai alkalmazására példa a székesfehérvári néprajzi gyűjteményében található 69 húros leltározatlan kiscimbalom, amelyet a kísérő cédulája tanúsága szerint a székesfehérvári 10-es huszárezred készített a harctéren. A cigánybandák mintájára létrejött magyar parasztbandák szintén használtak kiscimbalmot. A pécsi néprajzi gyűjtemény kiscimbalmát (ltsz: 90.10.1) a bükkösdi parasztzenekar cimbalmosa maga tervezte és készítette. A kiscimbalmok hangszekrénye a már említett kiváló akusztikai tulajdonságai miatt javarészt fenyőfából készült, húrtartó tőkéi viszont a keményebb juharfából. A cimbalmok tartozéka két vagy négy, általában dió- vagy akácfából készült verő. A puha verő-párt vattával tekerik be, míg a kemény verő-párt vagy csupaszon hagyják vagy vékony bőrdarabot, esetleg filcet erősítenek rá. A kiscimbalmok hangsora diatonikus és körülbelül két oktávig terjed. A hangszertípus elterjedésével és műzenei alkalmazásával kialakult a kromatikus hangsorú cimbalmok igénye. Az 1860-as években kezdett el a pesti hangszergyáros, Schunda Venczel József a cimbalom megreformálásával foglalkozni. (Schunda 1907, 22.) Schunda 1872-ben állította ki a még pedál nélküli, javított cimbalmát, amelyet a cári követség vett meg, majd 1873-ban újabb javított példányt mutatott be Bécsben, amely osztatlan sikert aratott. Azonban továbbra is probléma maradt a hangok egymásba zúgását megakadályozó hangtompító mechanizmus hiánya, amely problémán az angolok akkor már évek óta dolgoztak. Ennek megoldására jelenik meg 1874-ben először a pedálcimbalom, amely Liszt Ferenc és Rácz Aladár tevékenységének köszönhetően nemzetközileg elismert magyar nemzeti hangszerré emelte a Schunda-cimbalmot.
