Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)

Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia

ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK 6 Kópházai csata, június 5-én és 6-án. A dunántúli vasutassztrájk hírére a Nagycenk környéki falvakban június első napjaiban parasztmegmozdulások kezdődtek. A frontot megjárt emberek közül Nagycen­­ken több ezren gyűltek össze azzal, hogy Sopron ellen vonulnak. Június 5-én Kópházánál találkoztak a soproni vörösőrség ellenük kivezényelt alakulataival, akiknek túlereje szétszórta a gyengén szer­vezett felkelőket. (Koncsek 1959, 73-90.; Környei 1973, 27-37.; Merényi 1969, 13-21.) 7 dr. Tömböl Sámuel soproni törvényszéki jegyző, aki június 8-án Farádon menekülésre ösztönözte Né­meth Gyula gazdálkodót. Németh fiával s Tömböllel együtt lovas kocsival elindult, de hamarosan visszafordult és hazatért, ahol a vörösök elfogták. Tömbölt menekülés közben ejtették foglyul. To­vábbi sorsa nem ismeretes, de a neve nem szerepel a vörösterror áldozatai között. (Gerencsér 1993, 280., 286.; Nagy 1926, 35-36.; Váry 1993) 8 Józsi — cziráky és dénesfalvai gróf Cziráky József (Sárosd, 1883. június 11. - Dénesfa, 1960. au­gusztus 10.): nagybirtokos, politikus. A bécsi Tereziánumban, a bécsi és a budapesti tudományegye­temen végezte jogi tanulmányait. Ezután a Nádasdy-huszárezred tisztje, majd kilépett a hadseregből, visszavonult birtokaira. Sopron vármegye törvényhatósági bizottságának tagja (1907). Az I. világ­háborúban a fronton harcolt. 1917-ben rövid ideig Sopron város és vármegye főispánja volt, a We­­kerle-kormány idején lemondott s dénesfai birtokán gazdálkodott. Miután 1917-ben feleségül vette Andrássy Ilona grófnőt, Károlyi Mihály sógora lett. Vas vármegye főispánja (1920. február -1921. ok­tóber), Nyugat-Magyarország kormánybiztosa volt. A második királypuccs idején az ő birtokán szállt le IV. Károly repülőgépe (1921. október 20.). A nemzetgyűlési pótválasztáson a szombathelyi kerü­let pártonkívüli képviselője (1922-1927), a felsőház újjászervezésétől annak tagja (1927-44). Ő volt a királyi család magyarországi birtokainak vagyonkezelője. (UMELI. 1046.) 9 Pajer (helyesen Payr) Gusztáv csornai bádogos, a csornai felkelés egyik szervezője, június 6-án dél­után hívta fel gr. Cziráky Józsefet telefonon, hogy a Nagycenk környéki helyzet felől tájékozódjon tőle, értesítse a csornai fejleményekről, illetve pénz és élelmiszer segélyt kérjen tőle. (Gerencsér 1993. 268.; Nagyl926,10., 12., 26.) 10 Boy, Bóji — csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Borbála (Budapest, 1890. január 9. - Montreal, 1968. augusztus 18., férjezett őrgróf Pallavicini Györgyné, Bp. 1911. január 30.) Andrássy Ilona húga. A második világháború után írt naplói részben fennmaradtak. (Gudenus 19901.49.; Pal­­lavicini-Andrássy 1990) 11 Vasúti sztrájk—június 1-jén a tanácskormány nyilvános parancsban szólította fel a 18 és 45 év közötti férfiakat, hogy haladéktalanul jelenjenek meg a sorozáson. A rendelet nem tett kivételt a Magyar Ál­lamvasutak alkalmazottaival sem, noha őket eddig mentesítették a katonai szolgálat alól. Amikor a szombathelyi központ munkásainak tudomására jutott, hogy az ismételt ígéretek ellenére reájuk is kö­telező az általános katonai szolgálatra vonatkozó kormányzótanácsi rendelet, azonnal gyűlést hir­dettek és kimondták a sztrájkot. Bevonulási kötelezettségük törlését követelték, s ragaszkodtak ahhoz, hogy a tanácsköztársaság értéktelen fehérpénze helyett az Osztrák-Magyar Monarchiában volt hiva­talos kékpénzben fizessék járandóságukat. A szombathelyi gyűlés felhívással fordult az egész ország vasutasságához és a posta dolgozóihoz, hogy kövessék példájukat. A következő napokban a Dunán­túl legfontosabb vasúti csomópontjainak (Nagykanizsa, Celldömölk, Székesfehérvár, Sopron, Győr) és a Keleti-pályaudvarnak a vasutasai is csatlakoztak a sztrájkhoz. A sztrájkot június 7-re mindenütt letörték. (Gerencsér 1993, 276-77; Koncsek 1959, 73-90.) 12 Vörös terroristák—Szamuely Tibor Lenin-fiúival a hírhedt különvonaton június 6-án érkezett Szom­bathelyre a vasutassztrájk megtörésére, innét mentek tovább Kőszegre, Sopronba, Kapuvárra és Csor­nára. (Gerencsér 1993, 270) 13 Kisfaludy Károly csornai malomigazgató, június 6-án ő irányította a csornai vörösök lefegyverzését. (Nagy 1926,19.) 14 Nick Carter — népszerű amerikai detektívregény sorozat hőse. 15 Cziráky és dénesfalvai gróf Cziráky László (Dénesfa, 1876. március 29. - Lovasberény, 1935. no­vember 27.): jogi doktor, császári és királyi főkamarás, a főrendiház örökös tagja, gr. Cziráky József unokatestvére, lovasberényi birtokos. (Gudenus 1.1990, 281.) 16 Trauttenberg Imre báró (Mór, 1890. május 3. - Mór 1925. július 10.): móri földbirtokos, huszárkapi­tány. (Gudenus IV. 1990, 138.) 17 A dunántúli vasutassztrájk nyomán Kapuváron is ellenforradalom tört ki. Június 6-án Pintér Pál csen­dőrőrmester vezetésével vér nélkül lefegyverezték a vörösőrséget. Másnap nagy népgyűlést tartottak a diktatúra ellen. Június 8-án viszont megérkezett Szamuely Tibor Lenin-fiúkból álló különítménye, és az ellenforradalmi mozgalom felbomlott. Szamuely hat embert ítélt kötél általi halálra. A kapu­vári áldozatok: Mesterházy Zsigmond postamester, Pintér Pál járásőrmester, Reszt József kórház­gondnok, Schemnek Károly polgár, Steiczer Pál molnármester, Szalay Béla kávéház-tulajdonos. (Gerencsér 1993, 268-295.; Váry 1993, 74-75.) 210

Next

/
Thumbnails
Contents