Székely Zoltán (szerk.): Arrabona - Múzeumi Közlemények 48/2. (Győr, 2010)
Tanulmányok - Mennyeiné Várszegi Judit: Dr. Kovács Pál (1808. július 1 - 1886. augusztus 13.) Válogatott bibliográfia
ARRABONA 2010.48/2. TANULMÁNYOK 169 Viczay Héder gróf (1807-1873), volt győri főispán. 170 Ti. végrendeletének. 171 A Budapest egyesítésének évében — jelentős magyar művészeti értékeket is bemutató — bécsi világkiállítás (1873). 172 Az orsolyita apácák 1726-ban telepedtek meg Győrött. Történetükre nézve összefoglalóan: Csóka 1997,31-32. Ebenhöch végrendeletében öt hektoliter bort hagyott az orsolyitákra. GyEL N 631. Végrendelet. 173 Arcibiskupsky Lél (Szlovákia). 174 Fokozatos előrelépés (latin). A káptalanokban a mind magasabb stallumokat a tagok általában fokozatosan nyerték el. 175 Karlsbad (Karlovy Vary) híres fürdőhely Csehországban. 176 A mai Széchenyi téren álló Redout (Vigadó, Vigarda) XVIII. századi, de 1826-ban átalakított épületében 1838-tól Wakatzek Vince kávés kávéháza működött. A Redout Győr társasági életének fontos helyszíne volt a reformkorban, később — 1861-ben — a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület vette meg. Az épület történetére nézve röviden: Jenei - Koppány 1964,139-140. 177 Rendkívüli fontosságú Ebenhöchnek a győri káptalan hiteleshelyi és magánlevéltárában végzett pontos és kitartó munkája: e gyűjteményeket hosszú évek során ő rendezte nagy hozzáértéssel (országosnak a hiteleshelyi levéltárat nevezték, mivel a káptalan e tevékenysége országos kiterjedésű volt). Ebbéli munkásságát Bedy Vince is külön kiemelte: „Ebenhöch Ferenc kiváló régészeti tudásával tűnt ki; nagy érdeme a káptalan magán- és hiteleshelyi levéltár pompás rendezése.” (Bedy 1938, 20.) 178 Arad (Románia). 179 Déva (Románia). 180 Hunedoara (Románia). 181 Gyulafehérvár — Alabalulia (Románia). 182 Zlatna (Románia). 183 Abrud (Románia). 184 Ro§ia Montana (Románia). 185 Coltesti (Románia). 186 Aiud (Románia). 187 Comuna Válcele (Románia). 188 Sfintu Gheorghe (Románia). 189 Malna§ (Románia). 190 Tu§nad (Románia). 191 A Szent Anna-tó (Románia). 192 Vílcelele V. Válcelele (Románia). 193 Tirgu Seciuesc (Románia). 194 Covasna (Románia). 195 prejmer (Románia). 196 Zizin (Románia). 197 Bra§ov (Románia). 198 Sibiu (Románia). 199 A Vöröstorony-szoros: Turnu Ro§u (Románia). 200 Cisnádie (Románia). 201 Turda (Románia). 202 Cluj (Románia). 203 Véhetően az iparmű és történelmi emlékek kiállítása az árvízkárosultak javára, Budapesten, 1876. május 1-jétől. 204 Az embertani és őstörténelmi VIII. nemzetközi kongresszusnak Budapest adott otthon 1876 őszén. 205 Ebenhöch vér szerinti édesanyja, 1836. augusztus 8-án elhunyt. Akit anyjaként említ, az édesapja második házasságából származó özvegye, Stengi Erzsébet. GyEL N 631. Végrendelet. 206 Az út oka valószínűleg özvegy Jéhn Alajosné Ebenhöch Mária, valamint fiai, Vilmos és Győző meglátogatása volt, akik — még az életben levő apával együtt — 1857 körül Tinnyéről visszatértek korábbi lakóhelyükre, Dunaföldvárra. (Katona 2003, 238.) 207 Hahnekamp György (1843-1901) a győri kis-, majd nagyszeminárium lelkiigazgatója, kanonok. Részletes életrajzát ld.: Mohi 1933, 330-353. Viszonyukat jelzi, hogy Hahnekamp azok között volt, akik írásban gratuláltak Ebenhöchnek 1884-ben címzetes tomaji apáttá történő kinevezésekor. GyEL N 631. Névsor. 208 Ti. Fertőrákosra. 209 Mladoniczky Ignác (1840-1930) kanonok. Életrajzát ld.: Bedy 1938, 488. 210 Ebenhöch végrendeletében nem említi meg Buchinger Mihály és nővére, Rózsa fiát, csupán egy leányt, Buchinger Gizellát. Meglehet, a fiú időközben elhalálozott. GyEL N 631. Végrendelet. 1 78